Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések fegyverek egyenlősége címkével

Emberi Jogok az EJEB gyakorlatában II. – A tisztességes eljáráshoz való jog
2021. december 27. Szakma

Emberi Jogok az EJEB gyakorlatában II. – A tisztességes eljáráshoz való jog

Élethez való, tisztességes eljáráshoz való jog, mozgásszabadság, kártalanításhoz való jog bírói hiba esetén – csak néhány olyan fogalom, amely jelen műben kibontásra vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Emberi jogi kézikönyv az EJEB gyakorlata alapján című kiadványban Dr. Dudás Dóra Virág egészen az alapoktól építi fel az Emberi Jogok Európai Egyezményének megismerését, rendszerét, kialakulási körülményeit, fejlődését, alapértékeit és fókuszát, kikényszerítési mechanizmusát, azt, hogy az Egyezményt hogyan kell alkalmazni. Betekintést nyújt a strasbourgi bíróság szerepéről és működéséről, továbbá elmélyül az abszolút, erős, minősített, gyenge, kiegészítő jogok magyarázatában. Az alábbiakban a műnek a tisztességes eljáráshoz való jog témakörével foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.

A vádlott becsületsértő kijelentése is fokozott védelemben részesül
2020. július 23. Világjogász

A vádlott becsületsértő kijelentése is fokozott védelemben részesül

A háborús bűnökkel vádolt kérelmező az utolsó szó jogán az ellene valló tanúk befolyásolásával vádolt meg egy ismert horvát háborús veteránt. A kijelentések miatt becsületsértés vádjával eljárás indult, amelyben a kérelmezőt bűnösnek találta a horvát bíró. A Bíróság túlzónak találta a büntetőjogi felelősség megállapítását arra tekintettel, hogy kijelentéseket a vádlott védekezése körében, közérdeklődésre számot tartó ügyben, közéleti szereplőre vonatkozóan tette.

AB: megváltoztató döntés esetén az érintettek részvételi lehetősége nem kerülhető meg
2019. május 13. Szakma

AB: megváltoztató döntés esetén az érintettek részvételi lehetősége nem kerülhető meg

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria Kvk.II.37.515/2019/2. sorszámú végzését és alkotmányos követelményként határozta meg azt, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 228. § (2) bekezdése értelmezésénél és alkalmazásánál az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből az következik, hogy a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásban az ellenérdekű fél számára a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani kell. A döntéshez párhuzamos indokolást csatoltak Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre, Pokol Béla, Stumpf István és Szívós Mária.