Egyezség a felszámolási eljárásban
A felszámolás kezdeményezése nem feltétlenül jelenti az adós cég jogutód nélküli megszűnését. Az alábbiakban a felszámolás elrendelését megelőző és az azt követő egyezségkötés szabályait tekintjük át.
A felszámolás kezdeményezése nem feltétlenül jelenti az adós cég jogutód nélküli megszűnését. Az alábbiakban a felszámolás elrendelését megelőző és az azt követő egyezségkötés szabályait tekintjük át.
Már régóta igény mutatkozott hazánkban a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok megmentésére szolgáló jogi eszközre. Az ilyen vállalatok számára az adósságuk rendezésére az egyetlen korábbi jogi megoldás a méltán népszerűtlen csődeljárás volt, amely azonban rugalmatlan és kockázatos, mivel sikertelen eljárás esetén a csődeljárás automatikusan felszámolási eljárásba fordul. A csődeljárás formalisztikus és vontatott eljárásával, a hitelezők korlátozott bevonásával a döntéshozatalba és az adós szempontjából nézve, a hozzá kapcsolódó stigmával, valójában többet ártott, mint használt. Népszerűtlenségét jól mutatja, hogy évente csak néhány tucat ilyen eljárás indult.
Fizetésképtelenség alatt azt a helyzetet értjük, amikor egy adós cég nem képes megfizetni lejárt tartozását a hitelezőjének. A fizetésképtelenségi eljárás fogalma alá tartozik a felszámolási eljárás mellett a csődeljárás is. Ezen két eljárást gyakran összekeverik, ám lényeges különbség van aközött, hogy egy cég felszámolási eljárás, vagy csődeljárás alatt áll.