A koronavírus-járvány óta egyre többen dolgoznak heti néhány napot home office-ban vagy távmunkában, és a munkáltatók többsége is támogatóan áll az otthoni munkavégzéshez. Természetesen nem minden munkakör és vállalati struktúra alkalmas erre, viszont az egyre növekvő rezsiköltségek a foglalkoztatókat is hátrányosan érintik, így előtérbe kerülnek az olyan megoldások, amelyek alkalmasak lehetnek a kiadások féken tartására.
A munkaképes korú magyar munkavállalók 10,6 százaléka dolgozott otthoni vagy hibrid munkavégzés keretében tavaly az Eurostat adatai szerint. Ez az érték kevesebb mint fele az EU 27 országa 22,4 százalékos arányának. A lemaradást tovább növelheti, hogy idén – elsősorban hatékonysági okokra hivatkozva – a munkáltatók jelentős része kezdte visszarendelni (részben vagy teljesen) irodai munkavégzésre dolgozóit. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy megfelelő keretek mellett a távmunka – annak számos egyéb előnye mellett – nem okoz hatékonysági problémákat.
Talán csak szervezés kérdése, hogy a tervezettnél tovább nyaraljunk: itt a holiday office.
Mit szabályoz, mely munkavállalókra terjed ki és milyen esetben alkalmazandó az új keretmegállapodás? Mit jelent ez a magyar munkavállalókra nézve? Rövid összefoglaló a legfontosabb szabályokról.
Az alkalmazottak több mint fele létfontosságúnak tartja a rugalmas munkaidőt és a távoli munkavégzés lehetőségét, ugyanakkor minden harmadik küszködik a munka–magánélet-egyensúly kialakításával. Vidéken a távmunkások 40 százaléka már mobilinternet segítségével dolgozik, és az 5G még nagyobb lehetőségeket tartogat. A fejlődő országok munkaadói pedig félnek, hogy a távmunka miatt gazdagabb régiók cégei elszipkázzák előlük a tehetségeket. Mindez az Ericsson friss kutatásából derül ki, amelyhez több mint 40 ezer munkavállaló és döntéshozó megkérdezésével vizsgálták, milyen maradandó hatásokkal járt a munka világában a pandémia – írja közleményében a távközlési cég.
A brit fellebbviteli bíróság jogellenesnek nyilvánította a Home Office (brit belügyminisztérium) által bevezetett szabályokat, amelyek uniós polgárok millióit sodorhatják munkahelyük elvesztéséhez vagy akár a a Brexit utáni kitoloncoláshoz.
Január 1-től ismét változik a minimálbér, a garantált bérminimum, és az ún. rezsiátalány.
Nem engedhetjük meg, hogy a nem teljes mértékben tisztázott körülmények miatt bárki is a külföldi munkavállalást vagy az itthonról külföldre való munkavégzést válassza.
A legtöbb jogi szervezet nem teljesíti túl jól a munkaerő elvárásait. A legfrissebb A jövő jogásza kutatás azt mutatja, hogy a vállalati jogászok 70%-a és az ügyvédi irodák ügyvédeinek 58%-a állítja, hogy a következő évben valószínűleg elhagyja jelenlegi pozícióját.
A kihívások közé tartozik a megfelelési követelmények rendkívül összetettsége, a magasabb teljesítményelvárások, növekvő feszültség a tehetségek körül, a legal-tech által lehetővé tett hatékonyabb működés szükségessége, valamint az olyan feltörekvő területek, mint például a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok (ESG).
