Akkor lesz erős Magyarország, és akkor tud a magyarság fennmaradni, ha az emberek továbbadják a saját történetüket – mondta az igazságügyi miniszter csütörtökön Budapesten, a március 15. alkalmából adományozott Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatának átadóünnepségén.
Varga Judit igazságügyi miniszter vezetheti a Fidesz listáját a 2024-es európai parlamenti (EP-) választáson, ezért lemond posztjáról – írta szerdán a Magyar Nemzet.
Az Alkotmánybíróság az Európai Unió Bíróságának a magyar állam területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgárok jogállására vonatkozó ítéletével kapcsolatosan, az Alaptörvény értelmezése alapján megállapította, hogy amennyiben az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke közös beadványában felvetett, az Állami Számvevőszéknek a köztestületek tekintetében fennálló ellenőrzési jogosultságával kapcsolatban dr. Kozma Ákos felkérte az igazságügyi minisztert, hogy egyebek mellett vizsgálja meg az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosításának a lehetőségét.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának magyar elnöksége a digitális technológiákról és a mesterséges intelligenciáról rendezett konferenciát.
A digitalizáció és a mesterséges intelligencia korunk legnagyobb lehetősége, ugyanakkor legnagyobb kihívása is, amely érinti az igazságszolgáltatási rendszereket is – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter az Európa Tanács (ET) magyar elnöksége keretében tartott igazságügy-miniszteri konferencia előtt.
Az igazságügy digitalizációja és a mesterséges intelligencia alkalmazása lesz a fő témája az igazságügy-miniszteri konferenciának, amelyet keddtől Magyarország rendez az Európa Tanács magyar elnöksége keretében.
A Wolters Kluwer gondozásában, dr. Baranyi Bertold szerkesztésében megjelenő, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt magyarázó nagykommentár a gyakorlatban felmerült kérdések, problémák megválaszolásával nyújt praktikus segítséget. Célját – a törvény szövegének átfogó elemzése mellett – a vonatkozó alkotmánybírósági, bírósági gyakorlat bemutatásával, a szabályozáshoz vezető okok és releváns előzmények feltárásával, a szabályozás feltehető céljai megvalósulásának vizsgálatával éri el. Az alábbiakban az ügyvédi tevékenységről szóló törvény 19 §-ához írt magyarázó szövegből olvashatnak egy részletet, amely az ügyvédi kamarai tagfelvételhez megkívánt ügyvédi joggyakorlattal foglalkozik.
Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll indítvány elutasítása mellett alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (Projekttörvény) 5. §-a az orosz fél alvállalkozói és a magyar fél alvállalkozói vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők. A döntéshez Czine Ágnes és Salamon László párhuzamos indokolást, Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs különvéleményt csatoltak.
Az igazságügyi miniszter Rigó Csabával egyeztetett a nemzetközi digitális vállalatok „visszás kereskedelmi gyakorlatáról”.
