Alábbi sorozatunkban a Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló törvényhez című kiadványból közlünk részleteket – ezúttal az ingatlan-végrehajtás teljességéről.
Számos alkalommal felmerült, hogy hiába van lehetőség elektronikus ellenjegyzésre, elektronikus aláírással történő szerződéskötésre, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárások (jellemzően tulajdonjog, jelzálogjog bejegyzése) során nem használhatók az elektronikus okiratok. Ennek az volt az oka, hogy az ingatlannyilvántartási törvény korábban azt tartalmazta, hogy csak olyan beadványok nyújthatók be elektronikusan a Földhivatalba, amelyekhez nem tartozik melléklet. Mivel szinte minden beadványnak van melléklete (legalább egy meghatalmazás, jellemzően valamilyen szerződés, nyilatkozat stb.) ez praktikusan azt jelentette, hogy semmilyen érdemi beadvány nem volt elektronikusan beadható.
Cikkünkben a Budapesti Ügyvédi Kamara összefoglalóját olvashatják a legújabb földhivatali joggyakorlatról.
A kamara aktuális hírlevelében az ingatlan-nyilvántartási kérelem elektronikus előterjesztésével és kötelező ügyvédi továbbképzéssel foglalkozott.
Alábbi cikkünkben a 2021/121–126. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Az ingatlanjog közigazgatási, polgári jogi, és agrárjogi terület is – bőven van mit elemezni akár magyar, akár uniós szinten. A nemrég indult Ingatlanjog online folyóirat is ezzel foglalkozik.
A társasházi alapító okiratban kikötött elővásárlási jog csak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel válik dologi hatályúvá, és ezáltal kikényszeríthetővé harmadik személyekkel szemben és a társasházi ingatlan adásvételnél a közreműködő ügyvéd a társasházi törzslap ellenőrzésére is köteles annak megállapítása során, hogy nem áll-e fenn szerződéses elővásárlási jog.
Áder János államfő nem ért egyet az ingatlannyilvántartásról szóló törvénnyel, ezért megfontolásra visszaküldte azt a Háznak pénteken, hogy a jogszabály hatályba léptető rendelkezései újratárgyalhatók legyenek. Az erről szóló dokumentum az Országgyűlés honlapján olvasható.
Az otthoni, vagy épp a munkahelyen végzett tevékenység hatásai könnyen átléphetik az ingatlan határait, így beleütközve a környező ingatlanok használóinak személyes vagy vagyoni érdekeibe, ez pedig vitás helyzetekhez vezethet. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Magyarázat a szomszédjogokról című kiadvány átfogó képet ad a szomszédjogok jogintézményéről, a hatályos hazai szabályozás magyarázatán és a joggyakorlat bemutatásán túlmenően nemzetközi, sőt jogtörténeti összehasonlítással is igyekszik közelebb vinni az olvasót az ingatlanhasználatból eredő mindennapi helyzetekre vonatkozó jogi álláspontok és azok elméleti-gyakorlati összefüggéseinek megértéséhez. Az alábbiakban a műnek egy mindennapos problémával, az áthulló termény szedésével, illetve az áthajló ágak eltávolításával kapcsolatos részéből olvashatnak egy részletet. A magyarázat szerzője dr. Serák István.
Ha a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárás időtartama alatt az adós az ingatlanát harmadik személyre átruházza és a tulajdonosváltozás bejegyzésére a végrehajtási jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően kerül sor, akkor a végrehajtási eljárást csak a végrehajtási árverés lefolytatását követően lehet megszüntetni – mondta ki a Kúria.
