jóerkölcsbe ütközés -

Nem ütközik a jóerkölcsbe a Lánchíd Palota bérleti szerződése

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. február 11.
Címkék: ajánlat, Alaptörvény, állami tulajdon, bankhitel, bérleti díj, bérleti szerződés, bizonyítás, eljárási szabálysértés, ellenkérelem, elővásárlási jog, engedményezés, érvénytelenség, érvénytelenségi ok, érvénytelenségi per, Eximbank, feltűnő értékaránytalanság, felülvizsgálati ellenkérelem, felülvizsgálati kérelem, Fővárosi Ítélőtábla, hitelszerződés, ingatlan adásvétel, jóerkölcsbe ütközés, jóerkölcsbe ütköző megállapodás, jogalap nélküli gazdagodás, jóhiszeműség és tisztességes magatartás, kaució, késedelmi kamat, közbenső ítélet, közpénzzel való gazdálkodás, Kúria, lehetetlen szolgáltatás, megtámadhatóság, MNV Zrt., nyilvánvaló jóerkölcsbe ütközés, opciós megállapodás, piackutatás, polgári jog, projekttársaság, régi Pp., régi Ptk., rendeltetésszerű használat, semmisségi ok, szakértői vélemény, székház, szerződésszegés, tanúvallomás, viszontkereset, zálogjog
Rovat: Szakma

A Kúria szerint önmagában nem ütközik a jóerkölcsbe, ha valaki bérbeadás céljából vásárol ingatlant, még akkor sem, ha az ingatlan vevője a vételár teljesítéséhez bankkölcsönt vesz fel, és ennek biztosítékául a bérleti díjak szolgálnak.

A jogügylet nemcsak tartalmánál, hanem joghatásánál fogva is minősülhet jóerkölcsbe ütközőnek

A munkaszerződés megkötésének, módosításainak időpontjaiban a felek elérni kívánt céljának, a megállapodás – esetleg – módosult tartalmának, a vállalt kötelezettség jellegének és joghatásának vizsgálata szükséges annak megítélésekor, hogy a munkaszerződés kikötése jó erkölcsbe ütközik-e.

Színleltség, jóerkölcsbe ütközés és feltűnő értékaránytalanság

Nem ütközik a jóerkölcsbe a Lánchíd Palota bérleti szerződése

A jogügylet nemcsak tartalmánál, hanem joghatásánál fogva is minősülhet jóerkölcsbe ütközőnek