A 2011-ben megalkotott Alaptörvény, a korábbi ideiglenes alkotmánnyal egyezően, a jogegység biztosítását a Kúria kitüntetett feladataként jelölte meg – hangsúlyozta a Kúria elnöke a Magyar Jogász Egylet által rendezett 15. Magyar Jogászgyűlésen első napján, csütörtökön Balatonfüreden.
A Pp. a felülvizsgálat engedélyezésének feltételeit széles jogértelmezési keretet engedve határozza meg. Az alkotmányos szempontokra tekintettel, a felek és jogi képviselőik eljárásának megkönnyítése, egy átlátható, következetes és egységes gyakorlat kialakítása érdekében, továbbá több külföldi engedélyezési rendszer megoldásait is figyelembe véve a Kúria Polgári Kollégiuma új véleményt tett közzé.
Kicsivel több, mint egy évvel ezelőtt, 2020. április 1-jén lépett hatályba a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) azon módosítása, mellyel bevezetésre került hazánkban az úgynevezett korlátozott precedensrendszer. Milyennek látszik az új struktúra a bíró szemüvegén keresztül? Dr. Virág Csabával, a Fővárosi Törvényszék tanácselnökével igyekeztünk mindezt megvilágítani.
A korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett online konferenciát a Wolters Kluwer Hungary áprilisban, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak a megvitatása volt. Cikksorozatunkban a webináriumon elhangzott előadások rövid összefoglalóit olvashatják. Dr. Virág Csaba, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke többek között az első gyakorlati tapasztalatokról számolt be előadásában.
A korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett online konferenciát a Wolters Kluwer Hungary áprilisban, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak a megvitatása volt. Cikksorozatunkban a webináriumon elhangzott előadások rövid összefoglalóit olvashatják.
„A jogrendszer a közbizalomra épül, ami szoros összefüggést mutat a bírói függetlenségbe vetett hittel”.
Egyhangúlag támogatta az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága a Kúria elnöke tavalyi beszámolójának elfogadását. Dr. Darák Péter a testület 2020. november 24-i ülésén ismertette a Kúria 2019. évi tevékenységét a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében. A legfőbb bírói fórum vezetője felszólalása elején, az elmúlt kilenc évről is szólva, korábbi gondolatait felidézve kiemelte, „a Kúria elnökeként is szakmai vezetőnek tartom magam, aki szakmai célkitűzéseket fogalmaz meg, és ezek megvalósításához próbál biztosítani szervezeti és költségvetési feltételeket.” Hangsúlyozta, az elmúlt években a Kúria négy komoly problémakörrel szembesült: a valódi alkotmányjogi panasz kapcsán a bíróknak újfajta alapjogi szemléletet kellett ítéleteikben tükrözniük, az igazságtétel folyamatának lendületbe hozására volt szükség, rendezni kellett a közigazgatási bíráskodás rendszerét és megfelelően kellett reagálni a világjárvány okozta kihívásokra. Mind a négy terület kapcsán rendeződtek a vitás kérdések, a magyar igazságszolgáltatás komoly eredményeket tud felmutatni. Darák Péter elmondta, a visszajelzések éve volt a 2019-es esztendő. Az egyedi ügyekben és a jogegység biztosítása terén hozott döntések szerinte jól leképezik a jogi szakmai törekvéseket és bizonyítják, hogy a Kúria alkotmányos feladatát megfelelő színvonalon látja el. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV.…
Elsődleges feladata a bíróságoknak, így a Kúriának is a közbizalom megteremtése, a szakértelem biztosítása és a gyors ítélkezés előmozdítása – mondta dr. Darák Péter az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának ülésén, 2019. november 6-án.
Finnország azon kevés európai uniós ország egyike, ahol a bíróságok központi igazgatása az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik. A bírói függetlenséget azonban ez nem érinti, hiszen az Alkotmány szerint a bírókat a köztársasági elnök nevezi ki.
