Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések jogegység címkével

A felülvizsgálati kérelem nem fogadható be a joggyakorlat továbbfejlesztése címén, ha a felmerült jogkérdésben még nem alakult ki bírói joggyakorlat
2023. november 17. Szakma
Támogatott tartalom

A felülvizsgálati kérelem nem fogadható be a joggyakorlat továbbfejlesztése címén, ha a felmerült jogkérdésben még nem alakult ki bírói joggyakorlat

A felülvizsgálati kérelem befogadásának nincs helye a joggyakorlat továbbfejlesztése címén, ha a felmerült jogkérdésben még nem alakult ki bírói joggyakorlat. A Kúria jogegységesítésben megnyilvánuló alkotmányos feladata a meglévő gyakorlat egységesítését jelenti, a Kúria alkotmányos szerepével ütközne, ha azért fogadná be a felülvizsgálati kérelmet, mert megelőző értelmezést kíván adni – a Kúria eseti döntése.

Varga Zs. András: a Kúria kitüntetett feladata a jogegység biztosítása
2021. szeptember 23. Napi

Varga Zs. András: a Kúria kitüntetett feladata a jogegység biztosítása

A 2011-ben megalkotott Alaptörvény, a korábbi ideiglenes alkotmánnyal egyezően, a jogegység biztosítását a Kúria kitüntetett feladataként jelölte meg – hangsúlyozta a Kúria elnöke a Magyar Jogász Egylet által rendezett 15. Magyar Jogászgyűlésen első napján, csütörtökön Balatonfüreden.

2021. augusztus 25. Szakma

A felülvizsgálat engedélyezésének gyakorlati kérdései

A Pp. a felülvizsgálat engedélyezésének feltételeit széles jogértelmezési keretet engedve határozza meg. Az alkotmányos szempontokra tekintettel, a felek és jogi képviselőik eljárásának megkönnyítése, egy átlátható, következetes és egységes gyakorlat kialakítása érdekében, továbbá több külföldi engedélyezési rendszer megoldásait is figyelembe véve a Kúria Polgári Kollégiuma új véleményt tett közzé.

2021. július 30. Szakma

Benyomások a korlátozott precedensrendszerről

Kicsivel több, mint egy évvel ezelőtt, 2020. április 1-jén lépett hatályba a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) azon módosítása, mellyel bevezetésre került hazánkban az úgynevezett korlátozott precedensrendszer. Milyennek látszik az új struktúra a bíró szemüvegén keresztül? Dr. Virág Csabával, a Fővárosi Törvényszék tanácselnökével igyekeztünk mindezt megvilágítani.

Korlátozott precedensrendszer – első tapasztalatok
2021. május 13. Szakma

Korlátozott precedensrendszer – első tapasztalatok

A korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett online konferenciát a Wolters Kluwer Hungary áprilisban, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak a megvitatása volt. Cikksorozatunkban a webináriumon elhangzott előadások rövid összefoglalóit olvashatják. Dr. Virág Csaba, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke többek között az első gyakorlati tapasztalatokról számolt be előadásában.

A jogegység érdekében a bíró és a jogalkotó is fontos szereplő – Prof. Dr. Trócsányi László a korlátozott precedensrendszerről
2021. május 6. Szakma

A jogegység érdekében a bíró és a jogalkotó is fontos szereplő – Prof. Dr. Trócsányi László a korlátozott precedensrendszerről

A korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett online konferenciát a Wolters Kluwer Hungary áprilisban, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak a megvitatása volt. Cikksorozatunkban a webináriumon elhangzott előadások rövid összefoglalóit olvashatják.

Az elmúlt 9 évet összegezte a Kúria elnöke
2020. november 26. Napi

Az elmúlt 9 évet összegezte a Kúria elnöke

Egyhangúlag támogatta az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága a Kúria elnöke tavalyi beszámolójának elfogadását. Dr. Darák Péter a testület 2020. november 24-i ülésén ismertette a Kúria 2019. évi tevékenységét a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében. A legfőbb bírói fórum vezetője felszólalása elején, az elmúlt kilenc évről is szólva, korábbi gondolatait felidézve kiemelte, „a Kúria elnökeként is szakmai vezetőnek tartom magam, aki szakmai célkitűzéseket fogalmaz meg, és ezek megvalósításához próbál biztosítani szervezeti és költségvetési feltételeket.” Hangsúlyozta, az elmúlt években a Kúria négy komoly problémakörrel szembesült: a valódi alkotmányjogi panasz kapcsán a bíróknak újfajta alapjogi szemléletet kellett ítéleteikben tükrözniük, az igazságtétel folyamatának lendületbe hozására volt szükség, rendezni kellett a közigazgatási bíráskodás rendszerét és megfelelően kellett reagálni a világjárvány okozta kihívásokra. Mind a négy terület kapcsán rendeződtek a vitás kérdések, a magyar igazságszolgáltatás komoly eredményeket tud felmutatni. Darák Péter elmondta, a visszajelzések éve volt a 2019-es esztendő. Az egyedi ügyekben és a jogegység biztosítása terén hozott döntések szerinte jól leképezik a jogi szakmai törekvéseket és bizonyítják, hogy a Kúria alkotmányos feladatát megfelelő színvonalon látja el. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV.…

Sikerrel vette a Kúria az új eljárási akadályokat
2019. november 8. Napi

Sikerrel vette a Kúria az új eljárási akadályokat

Elsődleges feladata a bíróságoknak, így a Kúriának is a közbizalom megteremtése, a szakértelem biztosítása és a gyors ítélkezés előmozdítása – mondta dr. Darák Péter az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának ülésén, 2019. november 6-án.

A finn igazságszolgáltatás rendszere
2019. július 2. Világjogász

A finn igazságszolgáltatás rendszere

Finnország azon kevés európai uniós ország egyike, ahol a bíróságok központi igazgatása az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik. A bírói függetlenséget azonban ez nem érinti, hiszen az Alkotmány szerint a bírókat a köztársasági elnök nevezi ki.