A Kúria a jogegységi panaszt visszautasította, mivel a fél abban nem a Kúria által közzétett határozattól való eltérésre hivatkozott, illetve a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében még nem említett közzétett kúriai határozatokra alapította a kérelmét.
Jogegységi panasz eljárásnak a Kúria 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott olyan határozata ellen van helyre, melyre a vonatkozó szabályok szerint jogegységi panasznak van hely. A meghatározott feltételek teljesülése esetén a jogegységi panaszeljárásnak az ügyben alkalmazott és alkalmazandó eljárási törvénytől függetlenül minden esetben helye van, ha a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatot a bíróság 2020. április 1-jét és a Kúria a határozatát 2020. július 1-jét követően hozta.
A jogegységi panasz előterjeszthetősége szempontjából a támadott határozat meghozatala időpontjának van jelentősége.
Alábbi cikkünkben tekintettel arra, hogy a 2020/202–204. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a bírósági szervezet közleményei közül válogattunk.
A Kúria jogegységi panasz eljárásban hozott határozatot: a Jpe.I.60.002/2020. számú jogegységi panaszt visszautasította, mivel jogegységi panasz eljárásnak csak a 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen van helye.
Jogegységi panaszt nyújthatnak be a Kúriához a peres felek, ezzel kikényszeríthetővé válik, hogy a bíróságok ugyanolyan jogkérdéseket ugyanúgy bíráljanak el. A július 1-jétől működő jogintézményről a jogegységipanasz-eljárások előkészítésével megbízott kúriai tanácselnök beszélt.
Számos tapasztalattal járt a járványügyi veszélyhelyzet a bíróságokra és a Kúriára nézve is – mondta dr. Darák Péter a Kúria 2020. első félévét záró sajtótájékoztatón 2020. július 1-én, Budapesten. A Kúria elnöke hangsúlyozta, ezentúl szélesebb körben lesz mód a bíróságon kívüli munkavégzésre. Kiemelte, a Kúria törvénymódosítást kezdeményez, hogy csökkenjen a (nyilvános) tárgyalások száma. Polgári perek esetében főszabály szerint a Kúria továbbra is tárgyaláson kívül bírálja el a felülvizsgálati kérelmeket, tárgyalást akkor tartanának, ha az eljáró tanács azt indokoltnak tartja. Közigazgatási ügyekben pedig akkor tartanának tárgyalást, ha azt a fél kérelmezi és a tanács indokoltnak tartja.
A legtöbben hallottak már az angolszász precedensjog és a kontinentális jogrendszer közti különbségről – ahogy talán arról is, hogy Magyarország eddig egyértelműen az utóbbi táborhoz tartozott. Azonban egy, a közelmúltban hatályba lépett törvénymódosítás komoly lépést jelent egy „korlátozott precedensrendszer” felé. A kiszámítható jogértelmezés fontos cél, azonban a bevezetett rendszer számos dilemmát is felvet.
Július 1-jétől lehet jogegységi panaszt benyújtani a Kúriához, ha a peres fél szerint legfőbb bírói fórum joggyakorlatától eltérő döntés született az ügyében – mondta a Kúria elnöke szerdán Budapesten.
A jogegységi panaszt a Kúriánál a sérelmezett határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani. Az eljárás illetéke megegyezik a felülvizsgálati eljárás illetékével,
