Bejegyzések a ‘jogeset’ címkével ellátva

Kezesség tartozásátvállalás esetén

Kezesség tartozásátvállalás esetén
Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. január 11.
Címkék: , , ,
Rovat: ,

Tartozásátvállalás esetén, a követelést biztosító kezesség fennmaradásához a kezes hozzájáruló nyilatkozata, jogszabály alapján nem kötött írásbeliséghez, tehát a felek eltérő rendelkezése hiányában a hozzájárulás megadható szóban, vagy akár ráutaló magatartással is – a Kúria eseti döntése.

A felülvizsgálati eljárásokban már az új Be. előírásait kell alkalmazni

A felülvizsgálati eljárásokban már az új Be. előírásait kell alkalmazni
Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. január 4.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,

2018. július 1. napját követően a felülvizsgálati eljárásokban is az új Be. előírásait kell alkalmazni. Mivel az új Be. nem tartalmaz a számvitel rendje megsértésének bűncselekményét illetően a bíróság összetételére vonatkozóan a korábban hatályos törvény által előírtaknak megfelelő, az Országos Bírósági Hivatal elnöke általi kijelölésen alapuló követelményt, így a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés az ilyen kijelölés hiánya miatt nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

Joggal való visszaélés a jogviszony megszüntetése során

Joggal való visszaélés a jogviszony megszüntetése során
Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2018. december 28.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,

Joggal való visszaélés akkor állapítható meg, ha egy jog gyakorlása ugyan nem ütközik semmilyen más konkrét tilalomba, azonban a joggyakorlás jogellenessége azért mutatható ki, mert a jog gyakorlásának e módja nem felel meg rendeltetésének – a Kúria eseti döntése.

Nincs helye igazolásnak pusztán azért mert az ügyvéd számítógépe meghibásodott

Nincs helye igazolásnak pusztán azért mert az ügyvéd számítógépe meghibásodott
Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2018. december 17.
Címkék: , , ,
Rovat: ,

Alaptalan a fél igazolási kérelme arra hivatkozással, hogy a beadványát azért nem tudta határidőben benyújtani, mert a jogi képviselőjének számítógépe meghibásodott, mivel az elektronikus kapcsolattartást választó felet terheli a kötelezettség, hogy gondoskodjon azokról a műszaki feltételekről, amelyek biztosítják az OBH által működtetett informatikai rendszer biztonságos alkalmazását – a Kúria eseti döntése.

Személyiségi jogi jogsértés keresetlevélben

Személyiségi jogi jogsértés keresetlevélben
Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2018. november 23.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,

Bírósághoz intézett keresetlevélben is történhet személyiségi jogi jogsértés, ha az az adott ügyre nem tartozó, valótlan és sértő tényállítást tartalmaz, vagy a megfogalmazott vélemény minden valóságalapot nélkülöz, vagy/és kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, sértő, megalázó. Mindez sérelemdíj megfizetésére is alapot adhat - a Kúria eseti döntése.

Az előzetes letartóztatással okozott sérelmek orvoslása semmissé nyilvánított ítéleteknél

Az előzetes letartóztatással okozott sérelmek orvoslása semmissé nyilvánított ítéleteknél
Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2018. november 16.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,

Az ún. Semmisségi törvény alapján semmissé nyilvánított büntetőítélet folytán az előzetes letartóztatás foganatosításával okozott sérelmek miatt indított perben az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény megítélésének szempontjai az irányadóak – a Kúria eseti döntése.

A közös képviselő külön felhatalmazás nélkül is perelhet

A közös képviselő külön felhatalmazás nélkül is perelhet
Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2018. november 9.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,

Az a körülmény, hogy a társasházközösség a tulajdona védelme érdekében az egyik tulajdonostárssal szemben birtokvédelmi igényt érvényesít, nem tekinthető olyan dologi jogi igénynek, amely érvényesítésére közvetlenül csak a többi tulajdonostárs jogosult és amelynek érvényesítése a felperes társasház ne lenne jogosult. A közös képviselő azokban az ügyekben, amelynek intézésére a jogszabály feljogosítja, külön felhatalmazás nélkül eljárhat a társasház nevében – a Kúria eseti döntése.

Nem jár kártérítés, ha valaki az állam jogalkotási mulasztásai miatt nem tudja személyiségi jogi igényeit érvényesíteni

Nem ad alapot a magyar állam kártérítési felelőssége megállapítására az, ha a felperes annak megállapítását kéri, hogy az állam jogalkotási mulasztásai miatt nem tudja személyiségi jogi, illetve kártérítési igényeit érvényesíteni. A tisztességes eljáráshoz való jog nem minősül személyiségi jognak, hanem eljárásjogi alapelv. Ennek megsértése esetén a konkrétan eljáró hatóság (bíróság) perelhető – a Kúria eseti döntése.