A közterület-használati jogviszony közjogi jogviszony. A közterület-használati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita elbírálása a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik – a Kúria eseti döntése.
Az eljárás félbeszakadása a törvény erejénél fogva, magával a félbeszakadást előidéző okkal bekövetkezik – a bíróság félbeszakadást megállapító végzése azt csupán deklarálja -, és a fél halála vagy megszűnése esetén a jogutód perbelépéséig vagy perbevonásáig, illetve amennyiben a megszűnt félnek nincs jogutódja, a per megszüntetése érdekében történő ügygondnok kirendeléséig tart – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a felperes ügyfélkapun keresztül bejelentette az alperesnek, hogy 2022. május 3-án 23:00 órától 2022. július 24-én 23:00 óráig „Tiltakozás a COVID Diktatúra ellen” címen gyűlést kíván szervezni Budapesten a Gesztenyés kertben. Az alperes tájékoztatta a felperest, hogy tudomása van arról, hogy a bejelentésben megjelölt helyszínen és időintervallumon belül további közterületi önkormányzati rendezvényeket fognak tartani, ezért több kompromisszumos megoldást ajánlott fel a rendezvények összeütközésének feloldása érdekében, mely javaslatokat a felperes elutasított. Az alperes döntése Az alperes úgy döntött, hogy a szervező a gyűlést időbeli korlátozással és bizonyos feltételek mellett jogosult megtartani. A határozat az eredetileg kért időpontok közül kivett időpontokat, és további korlátozásként rögzítette, hogy hétfői napokon 00:00 órától 16:00 óráig, kedd és csütörtöki napokon 8:00 órától 16:00 óráig, pénteki napokon 8:00 órától 17:00 óráig terjedő időintervallum kivételével az installáció és kellékeinek felállítása nélkül, illetve pénteki napokon 17:00 órától vasárnap 24:00 óráig az installáció és kellékeinek felállítása mellett jogosult a gyűlést megtartani. A gyűlés alól kivett időintervallumokban a felperes köteles a gyűlés helyszínének eredeti állapotát visszaállítani, s amennyiben ennek a felperes nem tesz eleget, úgy a…
Az állam környezetszennyezés miatti felelősségét nem kizárólag aktív magatartás alapozhatja meg, mivel a környezetet veszélyeztető magatartás tevékenység vagy mulasztás formájában is megvalósulhat – a Kúria eseti döntése.
Két friss és precedensképes bírósági döntést mutat be az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője, melyekben a jogvita elkerülhető lett volna, ha a munkáltató kellő körültekintéssel jár el, és elolvassa a munkavállalója munkaviszonyának megszüntetéséhez kapcsolódó dokumentumokat.
A sajtó-helyreigazítás tárgyában hozott jogerős ítélet azért nem képez ítélt dolgot a személyiségvédelmi per szempontjából, mert bár azonos ténybeli alapból származik, de más jogalapon történik az igény érvényesítése. Ezért a személyiségvédelmi perben akkor is kérhető a megfelelő elégtételadásra kötelezés, ha a bíróság a sajtószervet ugyanazon tényállítás alapján korábban már helyreigazításra kötelezte – a Kúria eseti döntése.
A jogerős ítélet érdemi indokolása során az Alaptörvény szerinti jogértelmezési követelmény érvényesítése, a jogalkotói cél figyelembevétele nem mentesíti a bíróságot a felek által vitatott jogintézmény releváns elemeinek a konkrét ügyre irányadó tételes jogszabályi rendelkezésekkel való összevetésén alapuló indokolás teljesítése alól – a Kúria eseti döntése.
A névviseléshez való jognak a szólásszabadsággal és a véleménynyilvánítás szabadságával való ütközésének megítélésénél két azonos szinten védett jog gyakorlását kell összemérni a korlátozás szükségességének és arányosságának szem előtt tartásával. A közszereplőket is megillető személyiségvédelmi eszközök és a véleménynyilvánítás szabadsága határának megvonása esetén nem lehet az egyes személyiségi jogok között különbséget tenni – a Kúria eseti döntése.
A jogutódlás megállapításának elmaradása, az alperes személyének meghatározása lényeges eljárási jogszabálysértés, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését eredményezi – a Kúria eseti döntése.
A társaság működését alapvetően meghatározó határozat meghozatalának folyamatát, eljárásrendjét szabályozó, a Ptk.-ban, illetve a társasági szerződésben szereplő előírások biztosítják a határozathozatal tagok általi kiszámíthatóságát, átláthatóságát, lényegében a társaság jogszerű működését. Ezért ezek olyan lényeges garanciális szabályoknak minősülnek, amelyeknek a megsértése főszabályként a határozat hatályon kívül helyezését megalapozó súlyos jogsértésnek minősül – a Kúria eseti döntése.
