Bejegyzések jogi diploma címkével


2019. október 22. A jövő jogásza

Karrierutazás jogász diplomával IV. – Iustitia állhatatos csatlósai: ügyvédnek lenni (vagy nem lenni?)

Ha máshonnan nem is, az amerikai filmek csillogó képkockáiról valószínűleg mindenki számára ismerősek az igazságot néha akár életük kockáztatásával is védelmező, lehengerlő szónoki képességekkel bíró, hihetetlenül komoly munkabírású és villámgyorsan a legjobb megoldást választó ügyvéd-figurák, akik jutalma valamennyi produkció végén az anyagiaknál sokkalta hangsúlyosabbként feltüntetett erkölcsi elismerés. Vitathatatlan, hogy e karriernek már az ókortól kezdve széleskörű imázsa és nimbusza alakult ki, a presztízshozadék pedig korántsem a véletlen műve. Bár a mozivásznon látott archetípusok az esetek többségében rendkívül túlzón és színpadiasan közelítenek a pályához, – mely a valóságban sajnos korántsem annyira megbecsült, mint amennyire megérdemelné – a háttérben és a tárgyalóteremben végzett tetemes mennyiségű összehangolt feladat attraktív szakmai sikerek építőkövévé válhat. Ahhoz, hogy ezeknek a sikereknek egyáltalán a közelébe juthasson valaki, zsebében a jogász szakon megszerzett diplomával mindenekelőtt legalább hároméves joggyakorlatra kell szert tennie. Az elterjedt közvélekedéssel szemben ahhoz, hogy ügyvéd lehessen valaki, nem feltétlenül kell az elejétől ügyvédjelöltként dolgoznia (vagyis „bojtárkodnia”). Az ügyvédi kamara ugyanis a teljes időből csak egy évnyi ügyvédjelölt gyakorlatot követel meg a felvételhez. Az Ügyvédi törvény (2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről – Ütv.) 19.…

2019. október 10. A jövő jogásza

Karrierutazás jogász diplomával II. (interjú) – Egy tudományos munkatárs portrévázlata az előadótermeken innen és túl

Előző héten, cikksorozatunk első részében a felsőoktatási oktatói és kutatói karrier sajátosságait jártuk körül. Most Dr. Zákány Judittal, a Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kara Polgári Eljárásjogi Tanszékének tudományos munkatársával beszélgetünk életpályájáról. A jogász-szakmán belül miért pont a tudományos pálya felé orientálódott? Mit szeret leginkább a munkájában? Az első pillanattól kezdve elvarázsolt az egyetemi előadótermek hangulata. Csodálattal néztem több oktatómra, és már egyetemi éveim alatt éreztem, hogy különösen vonz ez a pálya, így ehhez kerestem a lehetőséget. A graduális képzés lezárását követően kezdtem részt vállalni az oktatómunkából és a vonzalomból hamar elköteleződés lett. A kutatómunkát már az egyetem alatt megkezdtem, több tudományos cikkem, illetve OTDK-helyezést elért dolgozatom is született. Nagyszerű érzés, amikor pontot tud tenni az ember egy komoly, jól sikerült tanulmány végére, majd kézhez kapja a tudományos folyóiratot benne írásával, vagy éppen először veheti kézbe megjelent könyvét. Az pedig külön öröm és az eredményes munkát jelzi, ha szakmai felkérést, vagy visszajelzést kapok az írásaimmal kapcsolatban. Nagyon szeretem a munkámban, hogy sokszínű, a tanítás során emberekkel foglalkozom, a kutatómunka pedig lehetőséget ad arra, hogy a könyvtár csendjében érdekes kérdések vizsgálatában mélyüljek…

2019. október 1. A jövő jogásza

Karrierutazás jogász diplomával I. – Milyen magas a katedra valójában?

Hétről-hétre megjelenő cikksorozatunkban a jogász képesítés birtokában elérhető különféle életpályákat mutatjuk be. Összeállításunk célja, hogy szakmai igényességgel, egyúttal közérthetően engedjünk bepillantást a lehetséges munkakörök valójába, továbbá iránymutatást nyújtsunk a foglalkoztatási szférába belépni készülő joghallgatók, pályakezdők számára. Bízunk abban, hogy írásaink megkönnyítik a szakmán belüli orientációt. A jogász szakmán belül a felsőoktatási oktatói, kutatói karrier sokak képzeletében a leginkább háborítatlan, irigylésre méltó életpályaként él. A diploma megszerzését követően az ember itt már szinte kizárólag a saját kedvelt kutatási területében mélyedhet el, megbolondítva mindezt esetleges pedagógiai ambíciói gyakorlati kibontakoztatásával. Kétségtelen, hogy a hivatás fent említett vonzó arca is sokszor megmutatkozik, útja azonban hasonló mértékben rögös és kitartást próbáló is egyszerre. E cikk origóját a 2011. évi CCIV. törvény (Felsőoktatási törvény – Ftv.) bújtatja „foglalkoztatási köntösbe”. A jogszabály az oktatással összefüggő feladatok ellátása kapcsán oktatói és tanári, önálló kutatói tevékenység végzése tekintetében pedig tudományos kutatói munkakörökről rendelkezik. Írásunkban a köztudatban leginkább ismert oktatói státuszt vesszük górcső alá, melynek „elnyeréséhez” mindenekelőtt legalább mesterfokozat (itt a jogi karokon, jogász szakon megszerezhető diploma) szükséges. Ennek meglétekor a Felsőoktatási törvény 27. § (1) bekezdése alapján hierarchikus rendszerben…