Bejegyzések kezesség címkével

2022. április 5. Szakma

A törvényi engedményezésre alkalmazandó jog

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, Dr. Palásti Gábor által írt Nagykommentár a Róma I. rendelethez c. mű a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Róma I.) szabályait értelmezi és magyarázza jogeseteken, példákon és jogtudományi kategóriákon keresztül a jogszabály szerkezetét követve. Az alábbiakban a Róma I. rendelet 15. cikkéhez fűzött magyarázatot olvashatják el.

A kezesség kérdése, ha a jogosult hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy a behajtás jelentősen megnehezül
2022. február 4. Szakma

A kezesség kérdése, ha a jogosult hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy a behajtás jelentősen megnehezül

Abban az esetben, ha a jogosult hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy a behajtás jelentősen megnehezül, a kezes szabadul az őt terhelő helytállási kötelezettség alól annyiban, amennyiben a követelést biztosító jog alapján kielégítést kaphatott volna – a Kúria eseti döntése.

Kezesség tartozásátvállalás esetén
2019. január 11. Szakma

Kezesség tartozásátvállalás esetén

Ami a tényállást illeti, a felperes és X Bt. közjegyzői okiratba foglalt devizahitel-szerződést kötöttek, melynek értelmében a bank 1 470 000 CHF összegű hitelt tartott az adós rendelkezésére. A hitel biztosítékát képezte a felek között létrejött vagyont terhelő zálogszerződés, valamint egy ingatlanra alapított keretbiztosítéki jelzálogjog. Az alperes a hitelt folyósító bankkal a hitelszerződés megkötésének napján készfizető kezességi szerződést kötött, melynek értelmében a készfizető kezes a szerződés aláírásával arra is kötelezte magát, hogy a fizetési kötelezettségeit abban az esetben is teljesíti, ha a szerződés hatályban léte alatt az adósnál bármilyen cégjogi státuszváltozás következik be. Az X Bt.-ből kiválással létrejött H. Kft., ami a felperes hozzájárulásával a hiteltartozás jogutódjává vált, ám végül a hitelfizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a felperes azonnali hatállyal felmondta a szerződést, és felszólította teljesítésre az adóst és a készfizető kezes alperest is. A hitel részben megtérült a biztosítékul szolgáló ingatlanból, a felperes a fennálló tartozás [445 573 935 forint] megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mint kezest, aki a kereset elutasítását kérte, mivel álláspontja szerint a készfizető kezességi szerződése a jogutódlás napján megszűnt, tekintettel arra, hogy a Bt.…