Bejegyzések kioktatási kötelezettség címkével


2021. október 14. Szakma

AB: bővíteni szükséges a felülbírálat terjedelmét

Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezés alapján indult ügyben hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 590. § (5) bekezdésében nem az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelményeknek megfelelően szabályozta az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében a felülbírálat kiterjesztésének a lehetőségét, ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. január hó 31. napjáig tegyen eleget. A döntéshez Hörcherné Marosi Ildikó párhuzamos indokolást, Handó Tünde, Salamon László és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.

Színleltség, jóerkölcsbe ütközés és feltűnő értékaránytalanság
2020. szeptember 9. Szakma

Színleltség, jóerkölcsbe ütközés és feltűnő értékaránytalanság

A bemutatott döntésben egyrészt megállapítást nyert, hogy a szerződés színlelt jellege, s ebből következően annak semmis volta nem állapítható meg, ha több szerződő fél közül akár csak az egyik fél akarata irányul is az adott szerződés megkötésére. A másik jelentős kérdés, amire a jogeset választ ad, hogy a hitelezők kielégítési alapjának elvonása mint szerződéses célzat esetén, ha a szerződést kötő gazdálkodó szervezet felszámolás alatt áll, a jogvesztő határidőn belül a Cstv. 40. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított megtámadás érvényesítésére van lehetőség, a jóerkölcsbe ütközésre történő hivatkozás kapcsán a csődtörvényi tényálláshoz képest többlettényállási elem előadása, bizonyítása szükséges. Ugyancsak fontos megállapítása a döntésnek, hogy az 1959-es Ptk. 201. § (1) bekezdésében megfogalmazott egyenértékűség elve önálló jogcímként nem értelmezhető, annak megsértése esetén az 1959-es Ptk. a 201. § (2) bekezdése szerinti megtámadást biztosítja a sérelmet szenvedő fél részére. Jelen tanulmánynak elsősorban az a célja, hogy körüljárja azokat a jogesetben felfedezhető érvénytelenségi kérdéseket, amelyek bár az 1959-es Ptk. alapján kerültek megválaszolásra, ám az e tekintetben változatlan jogszabályi környezet miatt a Ptk. alkalmazása során is irányadónak tekintendők.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14. Szakma

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

Az új Be., ahogy a régi kódex is, a kétfokú rendes jogorvoslati rendszer elvét vallja. Ez továbbra is azt jelenti, hogy a járásbíróság döntései ellen fellebbezéssel másodfokon a törvényszékhez, harmadfokon az ítélőtáblához lehet fordulni. Amennyiben az elsőfokú határozatot a törvényszék hozta, akkor másodfokon az ítélőtábla, harmadfokon pedig a Kúria fog eljárni.