
A 2021-es közbeszerzési szabályok, I. rész
Immár második alkalommal éli meg a közbeszerzési társadalom azt, hogy olyan módosítást fogad el az Országgyűlés, amely gyakorlatilag minden rendelkezésében előremutató és nehéz kivetni valót találni benne.
Immár második alkalommal éli meg a közbeszerzési társadalom azt, hogy olyan módosítást fogad el az Országgyűlés, amely gyakorlatilag minden rendelkezésében előremutató és nehéz kivetni valót találni benne.
Közbeszerzés, korrupció, beszerzés? Hogyan érintette a közbeszerzéseket a járvány, hol tart most a digitális átállás ezen a területen? Mire törekszik a Közbeszerzési Jog folyóirat szerkesztősége? A Közbeszerzési Jog online folyóirat főszerkesztőjével, Dr. Németh Anitával beszélgettünk ezekről, és még más, fontos kérdésekről.
A jogbiztonság és a bizalomvédelem elvébe ütközik, ha az újonnan hatályba lépő közbeszerzési törvény annak ellenére jogosítja fel a Közbeszerzési Hatóságot a jogellenes szerződésmódosítás hivatalbóli vizsgálatára, hogy a szerződésmódosításra még az előző közbeszerzési törvény hatálya alatt került sor és az eljárás indítására előírt jogvesztő határidő már lejárt.
A módosítások várhatóan január 1. napjával lépnek hatályba és összességében pozitív irányú változásokat hoznak az egyszerűsítés jegyében.
A Közbeszerzési Jog online (KJO) kéthavonta megjelenő szakfolyóirat a közbeszerzés iránt érdeklődőket és a szakmai közösséget kívánja segíteni tudományos igényességgel, egyben kifejezetten a gyakorlat igényeire figyelemmel. A szakfolyóirat célja, hogy a tág értelemben vett közbeszerzés és határterületeinek izgalmas kérdéseit, a közbeszerzési törvény és végrehajtási rendeletei alkalmazása során felmerülő problémákat és lehetséges megoldásukat, a joggyakorlat fejlődését egyaránt bemutassa európai, illetve nemzetközi kitekintéssel. A periodika rovatai – tanulmányokkal, jogesetelemzésekkel, valamint az előző két hónap döntvényeivel és egyéb aktualitásokkal – ezt a célt szolgálják. Interjú az online szakfolyóirat főszerkesztőjével, dr. Németh Anitával.
Az ajánlattevővel megkötött szerződés hiányossága utóbb már nem pótolható. A felperes a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét megsértette, amelynek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérültek.
A Kúria érvelése szerint önmagában az, hogy nem minden ajánlattevő számára kedvező az ajánlatkérő által meghatározott értékelési részszempont, még nem jelenti egyben azt is, hogy azzal az ajánlatkérő egyes ajánlattevőket indokolatlan versenyelőnybe, másokat indokolatlan versenyhátrányba hozna. Nem jelent jogsértést pusztán az, hogy a vállalkozások többsége – noha erre lehetősége lenne – nem foglalkoztat fogvatartottakat.