Közbeszerzések a bírósági gyakorlatban
A Fővárosi Törvényszék árindokolásról, érvénytelenségről és az összegezés módosításénak érvényességéről döntött.
Bejegyzések közbeszerzési jogsértés címkével
A Törvényszék ismét egyetértett a Döntőbizottsággal: fizetnie kell a BKV Zrt-nek
Hiába támadta meg a BKV Zrt. a Közbeszerzési Döntőbizottság tavalyi határozatát a Fővárosi Törvényszék előtt a használt, alacsonypadlós villamosok beszerzése ügyében, a közlekedési vállalat keresetét elutasították, fellebbezésre már nincs lehetősége a társaságnak.
Kártérítési felelősség a közbeszerzési jogsértésekért – 1. rész
Alapvető elvárás a jogszabályokkal szemben, hogy a jogi normákon alapuló kötelezettségek megszegése minden esetben szükséges és arányos mértékű jogkövetkezményt vonjon maga után. Különösen igaz ez a károkozással együtt járó jogsértésekre. Minden károkozás, így a közbeszerzési eljárásokban elkövetett jogsértésekkel okozott kár is jogellenes, amely a polgári jogi keretek között a károkozó számára kártérítési kötelezettséget keletkeztet. A tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a közbeszerzési jogi és polgári jogi jogszabályok mennyiben segítik a közbeszerzési eljárásban a szerződéskötéstől jogellenesen elzárt károsultat (ajánlattevőt) kártérítési követelésének érvényesítésében. Három eset ismertetésével kísérletet teszünk annak bemutatására is, hogy miként ítéli meg a bírósági joggyakorlat az ajánlatkérőnek a közbeszerzési szerződés jogellenes odaítélésével okozott károkért fennálló felelősségét. Vizsgálatunk során kitérünk a kérdéskör európai uniós jogi összefüggéseire is.
Közbeszerzési határidők alkotmányos mérlegen
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a lezárult szubjektív határidőket nem indíthatja újra a jogszabály módosítása.
A nyertes ajánlattevő is bírságolható
Az EUB döntése értelmében az uniós jog elveinek megfelelően a közbeszerzési ajánlattevőre is kiszabható bírság a közbeszerzési szerződés jogellenes módosítása esetén.
AB: visszaható hatályú a közbeszerzési törvény új kizáró szabálya
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 197. § (7) bekezdésének „E törvénynek a Mód1. tv. által megállapított 62. § (1) bekezdés q) pontjának alkalmazásakor az e törvény hatálybalépését követően jogerőre emelkedett határozatokat akkor is figyelembe kell venni, ha a határozat a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben előírt rendelkezések megsértését állapítja meg.” szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A döntéshez különvéleményt csatolt Schanda Balázs, Szívós Mária és Varga Zs. András.