Bejegyzések közfeladat címkével


A közigazgatási szerződés magyar jogi fogalma
2021. április 21. Szakma

A közigazgatási szerződés magyar jogi fogalma

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, A közigazgatás szerződései és a koncessziók Európában című könyv a közigazgatás által kötött szerződések sajátosságait vizsgálja a koncesszió intézményén keresztül. Cikksorozatunk következő részében a közigazgatási szerződés fogalmáról olvashatnak a hazai jogban. A könyv szerzője Dr. Várhomoki-Molnár Márta. A könyv alapjául szolgáló doktori disszertáció elnyerte a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének “Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima” 2020. évi díját.

Mikor jogosult a munkáltató ellenőrizni a munkavállaló munkaeszközét?
2019. augusztus 27. Világjogász

Mikor jogosult a munkáltató ellenőrizni a munkavállaló munkaeszközét?

A kérelmező céges gépén az őt helyettesítő kolléga gyanús fájlokat talált. Az adatok átvizsgálása során a munkáltató gyanús igazolásokat és számos pornográf felvételt talált a fájlok között. A kérelmező szerint a “személyes” névvel megjelölt meghajtó adatainak megismerésével a munkáltató megsértette magánélethez való jogát. A vállalati szabályzatokra is tekintettel azonban a Bíróság nem állapított meg egyezménysértést.

Közérdekű adat – mikor adható ki a bíróságok levelezése?
2018. szeptember 21. Szakma

Közérdekű adat – mikor adható ki a bíróságok levelezése?

  Ami a tényállást illeti, az alperes törvényszék elnöke 1999-ben jelzéssel élt a Pénzügyminisztérium felé, amely során a minisztérium közleményt jelentetett meg hivatalos lapjában (Pénzügyi Közlöny), és az L. Kft.-t felszámolók névjegyzékéből történő törlését rendelte el. A Kft. alkotmányjogi panaszt terjesztett elő és a törlés Cégközlönyben való közzétételének felfüggesztését is kérte. A minisztérium ekkor az alperes elnökéhez fordult, hogy a törlési közlemény megjelenésének felfüggesztéséhez hozzájárul-e, vagy kéri a törlés azonnali közzétételét. Az alperes válaszlevelében hozzájárult a felfüggesztéshez, és jelezte azt is, hogy a felszámoló cég ügyvezetője több levélben kérte őt a törlésre vonatkozó jelzés felülvizsgálatára. A minisztérium ezt követően megszüntette az eljárást. A felperes korábbi közérdekűadat-igénylésére során az alperestől már megkapta a bírósági jelzés másolatát, 2016-ban azonban ismét kérelemmel fordult az alpereshez, melyben a Pénzügyminisztérium levelének mellékleteként megküldött alkotmányjogi panasz és az alperes elnöke és a felszámoló cég vezetője közötti levelezés másolatának kiadását kérte. Az alperes az adatközlést megtagadta. Álláspontja szerint az alkotmányjogi panasz és a felszámoló szervezet levelei nem minősülnek közérdekű adatnak, mert nem az alperes tevékenységére vonatkoznak, illetve nem közfeladat ellátásával összefüggésben keletkeztek. A felperes keresetében azzal érvelt,…