Bejegyzések közigazgatási bíróság címkével


Az EJEE-be ütközik, ha nem egyértelműek az egyesületalapítás szabályai
2019. augusztus 8. Világjogász

Az EJEE-be ütközik, ha nem egyértelműek az egyesületalapítás szabályai

Az ügyben három azeri, emberi jogok védelmével foglalkozó férfi és egy általuk 2010-ben alapított, Emberi Jogi Klub nevű egyesület fordult a Bírósághoz az egyesülési jog megsértése miatt. A panasz lényege az volt, hogy a létrehozni kívánt egyesületet többször nem jegyezték be és ezzel nem ismerték el jogi személyként. A strasbourgi testület az ügy kapcsán kimondta, hogy a jogi személyként való elismerés hiánya az egyesülési jogba való beavatkozásnak minősül, és a bejegyzéssel kapcsolatos jogi szabályozás előreláthatatlanság önmagában is megalapozhatja az egyezménysértést.

AB: nem sérti az Alaptörvényt a közigazgatási bíróságokról szóló törvény
2019. július 15. Szakma

AB: nem sérti az Alaptörvényt a közigazgatási bíróságokról szóló törvény

Az Alkotmánybíróság elutasította a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény (Kbtv.) valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény (Átmtv.) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A döntéshez Balsai István, Pokol Béla és Stumpf István különvéleményt, míg Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó és Juhász Imre párhuzamos indokolást csatoltak.

Jogszabályfigyelő 2019 – 22. hét
2019. június 3. Szakma

Jogszabályfigyelő 2019 – 22. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/89–93. számú Magyar Közlönyök újdonságai, az elfogadásra váró törvényjavaslatok és a kúria közleményei közül válogattunk.

A Velencei Bizottság vizsgálatát követően módosul a közigazgatási bíróságokról szóló törvény
2019. április 2. Szakma

A Velencei Bizottság vizsgálatát követően módosul a közigazgatási bíróságokról szóló törvény

A Velencei Bizottság kormányzati felkérésre megvizsgálta a közigazgatási bíróságokról szóló törvény rendelkezéseit. Ennek hatására a bírói függetlenség és a hatalmi ágak elválasztásának alkotmányos rendszerünkben betöltött kiemelkedő jelentőségére tekintettel különböző változtatásokat, pontosításokat és garanciális változtatásokat eszközölnek a törvény szövegén, elősegítve, hogy a felálló közigazgatási bírósági szervezet betölthesse rendeltetését. A Javaslat eredményeként a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint az alkotmánybírói és az alkotmánybírósági főtanácsadói tapasztalat is bírói tapasztalatként kerül elismerésre a Kúria elnökének megválasztása során, így a Kúria és a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének megválasztási feltételei megegyeznek majd. Az Országos Közigazgatási Bírói Tanács (a továbbiakban: OKBT) működésének függetlenségének biztosításaként kerül deklarálásra, hogy ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja az OKBT tagjával szemben merül fel, az OKBT dönt a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezéséről. Hasonlóképpen az OKBT dönt a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezéséről, ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja a miniszter által kinevezett közigazgatási bírósági vezetővel szemben merül fel, további garanciát teremtve a bírósági vezetők és a miniszter viszonyában. A Javaslat hatására a korábbi állandó meghívotti minőség helyett az igazságügyért felelős miniszter meghívása opcionálissá lesz az OKBT üléseire, az OKBT elnöke ugyanis azt, akinek…

Bíróként a közigazgatási bíróságon
2018. december 5. Szakma

Bíróként a közigazgatási bíróságon

A bírói jogállás egységes, ezért a közigazgatási bíróra vonatkozó rendelkezések körében csak kisebb eltérések lehetségesek a rendes bírósági bírókra vonatkozó szabályoktól. Ezek az eltérések azt szolgálják, hogy a közigazgatási bíróságokon a hagyományos belső bírósági karrierből (fogalmazó, titkár) és a kívülről, a megfelelő közigazgatási szaktudással érkező pályázók egyenlő eséllyel rendelkezzenek a közigazgatási bíróvá válás folyamatában. Az azonos pályázati esélyeket biztosítja a szakmai tapasztalat számításánál a közigazgatási tapasztalat fokozott értékelése, illetve a jogi szakvizsgához nem kötött közigazgatási munkakörben eltöltött gyakorlat figyelembe vétele. Ennek indoka, hogy a közigazgatásban dolgozó szakemberek jelentős gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, bíróként a döntéshozatalba jobban, közvetlenebbül be tudják vinni az életszerűség, a megvalósíthatóság szempontjait. A Javaslat a közigazgatási bírói szolgálati viszony fennállása alatt is elősegíti és ösztönzi a további közigazgatási joggyakorlat megszerzését, újabb tapasztalatok felhalmozását. A közigazgatási bíróvá való kinevezés szempontjából a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénynél (a továbbiakban: Bjt.) szélesebben kerülnek meghatározása azon közigazgatási joggyakorlati idők, amelyeket a közigazgatási bírói pályázat elbírálásakor figyelembe kell venni. Így a gyakorlati időbe beszámítani rendeli nemcsak a jogi szakvizsga után, hanem már az egyetemi jogi végzettség megszerzését követően szerzett gyakorlati időt is,…