Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések közigazgatási felsőbíróság címkével

AB: nem sérti az Alaptörvényt a közigazgatási bíróságokról szóló törvény
2019. július 15. Szakma

AB: nem sérti az Alaptörvényt a közigazgatási bíróságokról szóló törvény

Az Alkotmánybíróság elutasította a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény (Kbtv.) valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény (Átmtv.) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A döntéshez Balsai István, Pokol Béla és Stumpf István különvéleményt, míg Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó és Juhász Imre párhuzamos indokolást csatoltak.

Sérti a jogbiztonságot, ha a jogegységi eljárás után is széttart a joggyakorlat
2019. május 28. Napi

Sérti a jogbiztonságot, ha a jogegységi eljárás után is széttart a joggyakorlat

A görög közigazgatási felsőbíróság két tanácsa évek óta egymásnak ellentmondó jogértelmezést követett a tekintetben, hogy az építési engedély jogszerűsége felülvizsgálható-e az építkezés lezárulta után, a működési engedély kiadása körében. A széttartó joggyakorlat problémáját a közigazgatási felsőbíróság jogegységi tanácsának döntése sem tudta hatékonyan orvosolni, amit a Bíróság összeegyeztethetetlennek talált az Egyezmény 6. cikke által előírt jogbiztonság követelményével.

A Velencei Bizottság vizsgálatát követően módosul a közigazgatási bíróságokról szóló törvény
2019. április 2. Szakma

A Velencei Bizottság vizsgálatát követően módosul a közigazgatási bíróságokról szóló törvény

A Velencei Bizottság kormányzati felkérésre megvizsgálta a közigazgatási bíróságokról szóló törvény rendelkezéseit. Ennek hatására a bírói függetlenség és a hatalmi ágak elválasztásának alkotmányos rendszerünkben betöltött kiemelkedő jelentőségére tekintettel különböző változtatásokat, pontosításokat és garanciális változtatásokat eszközölnek a törvény szövegén, elősegítve, hogy a felálló közigazgatási bírósági szervezet betölthesse rendeltetését. A Javaslat eredményeként a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint az alkotmánybírói és az alkotmánybírósági főtanácsadói tapasztalat is bírói tapasztalatként kerül elismerésre a Kúria elnökének megválasztása során, így a Kúria és a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének megválasztási feltételei megegyeznek majd. Az Országos Közigazgatási Bírói Tanács (a továbbiakban: OKBT) működésének függetlenségének biztosításaként kerül deklarálásra, hogy ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja az OKBT tagjával szemben merül fel, az OKBT dönt a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezéséről. Hasonlóképpen az OKBT dönt a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezéséről, ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja a miniszter által kinevezett közigazgatási bírósági vezetővel szemben merül fel, további garanciát teremtve a bírósági vezetők és a miniszter viszonyában. A Javaslat hatására a korábbi állandó meghívotti minőség helyett az igazságügyért felelős miniszter meghívása opcionálissá lesz az OKBT üléseire, az OKBT elnöke ugyanis azt, akinek…

A közigazgatási bírósági igazgatás, OBH helyett Országos Közigazgatási Bírói Tanács
2018. december 3. Szakma

A közigazgatási bírósági igazgatás, OBH helyett Országos Közigazgatási Bírói Tanács

A Parlament előtt van az Igazságügyi Minisztérium által előkészített T/3353. számú törvényjavaslat, amely a korábbi rendes bíróságok mellett egy új, önálló bíróságot hív életre 2020. január 1-jétől, a közigazgatási bíróságokat. Korábbi írásunkban bemutattuk az új bíróság szervezeti felépítését. Mostani cikkünkben az új bírósági igazgatást mutatjuk be. Az új szabályozás értelmében az Országos Bírósági Hivatal elnökének igazgatási jogköre nem terjed ki a közigazgatási bíróságok igazgatási tevékenységére, a Javaslat új igazgatási modellt vezet be, amely a miniszteriális igazgatási modellt követi. Ebben a modellben az igazságügyi igazgatás közigazgatási bíróságokat érintő feladataiban az igazságügyért felelős miniszternek hangsúlyos szerep jut. Igazgatási jogkörei kiterjednek a központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezete tekintetében a fejezetet irányító szerv hatásköreinek gyakorlására, a közigazgatási bírói pályázatokkal, bírói és bírósági vezetői kinevezésekkel kapcsolatos feladatokra, továbbá a közigazgatási bíróságok működéséhez szükséges statisztikai, infrastrukturális és informatikai feltételek biztosítására. A Javaslat indokolása kiemeli, hogy a jogalkotói cél a bírói függetlenség és a hatalommegosztás elveinek tiszteletben tartásával egy olyan megoldás nyújtása, amely megteremti az igazságügyi miniszter igazságügyi igazgatással összefüggő hatásköreit, hogy jelenlegi eszközrendszeréhez viszonyítva nagyobb mértékben tudjon politikai felelősséget vállalni a közigazgatási bíróságok igazgatásáért, és azon…

Egységes és elkülönült: jön a közigazgatási bíróság
2018. november 27. Szakma

Egységes és elkülönült: jön a közigazgatási bíróság

A Parlament előtt van az Igazságügyi Minisztérium által előkészített T/3353. számú törvényjavaslat, amely a korábbi rendes bíróságok mellett egy új, önálló bíróságot hív életre 2020. január 1-jétől, a közigazgatási bíróságokat. Ez az intézmény nem ismeretlen a magyar jogrendszerben, a közigazgatás joghatást kiváltó cselekvései feletti bírói ellenőrzés előzményei egészen a pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló 1883. évi XLIII. törvénycikkig és az 1896-os Közigazgatási Bíróság felállításáig nyúlnak vissza. Az 1949-es megszűnést követően az ismételt megjelenést az Alaptörvény hetedik módosítása teremtette meg 2018. VI. 29-ével, amikor az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdésének újra szabályozásával, az Alaptörvénybe került, hogy az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó bíróságok a rendes és a közigazgatási bíróság. A szervezeti szétválasztást a közigazgatási bíráskodás sajátos belső logikájával indokolja a jogalkotó. A közigazgatási jogviták elbírálása speciális szakismeretet, bírói attitűdöt igényel. Ennek oka pedig a különböző eljárások tárgyává tett jogviszonyok gyökeresen eltérő sajátosságaiban keresendő. Míg a polgári perben egymással egyenrangú, mellérendelt felek vitáját dönti el a bíró, addig a közigazgatási perben a jogviszony egyik alanya szükségszerűen erőfölényes helyzetben van: az ügyfél áll az információs, szakmai és anyagi erőfölényben lévő hatósággal szemben. Ezért kell a közigazgatási…