Bejegyzések a ‘Kúria’ címkével ellátva

A jubileumi jutalom nem minősül illetménynek

A számítási alap mértékének megváltozása önmagában nem eredményezheti a korábban megállapított juttatás, illetve a kötelezés mértékének visszaható hatályú módosítását is.

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában V. rész

Szerző: Dr. Pomázi Miklós
Dátum: 2019. augusztus 22.
Címkék: , , , , , , ,
Rovat: ,

Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához.

Az ügyben tanúként kihallgatott védő az eljárás későbbi szakaszában sem járhat el védőként

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. augusztus 20.
Címkék: , , , , , , , , ,
Rovat:

Az eljárásban tanúként részt vett védőt az eljárásból ki kell zárni, ez alól csak azt a kivételt engedi a törvény, ha tanúként nem volt kihallgatható vagy a tanúvallomást megtagadta.

Teljességi záradék és joglemondás

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. augusztus 16.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,

A teljességi záradékban az összes szerződő fél azon szándékát kell kifejezésre juttatni, hogy az írásba foglalt szerződésen kívül semmilyen egyéb nyilatkozat, kötelezettségvállalás nem képezi a szerződés tárgyát, még akkor sem, ha arra korábban konszenzus jött létre. Nem lehetséges csak egy kiragadott feltételre „teljesítési szerződés” kötése, de a megtett nyilatkozat a tartalma alapján még tartalmazhat joglemondást – a Kúria eseti döntése.

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában IV. rész

Szerző: Dr. Pomázi Miklós
Dátum: 2019. augusztus 15.
Címkék: , , , , , , ,
Rovat: ,

Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához.

A Kúria, az AB és az EUB döntéseinek hatása a közigperekre

Mai írásunkban bemutatjuk a Kúria, az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága döntéseinek hatását a közigazgatási perekben kialakult bírói gyakorlatra.

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában III. rész

Szerző: Dr. Pomázi Miklós
Dátum: 2019. augusztus 13.
Címkék: , , , , , , ,
Rovat: ,

Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához.

AB: kivételes közszereplőnek minősülnek azok, akik hatással vannak az államélet alakulására

Önmagában annak a közlése és képi bemutatása, hogy az indítványozó egy szórakozóhelyen járt, nem jelenti a magánélethez való jog vagy az emberi méltóság aránytalan korlátozását.

Magyar ügyben értelmezett fontos dogmatikai kérdéseket az EUB

Amennyiben a bíróság visszavonhatja jogerős határozatát, úgy az uniós jog megsértésének megállapítása esetén az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elve alapján ezt meg kell tennie.