A Ptk. pénzkövetelések beszámításának korlátai szakaszának alkalmazása során az egyezséggel meghatározott, illetve a közokiratba foglalt pénzkövetelés alatt a végrehajtható egyezséggel meghatározott, illetőleg az olyan közokiratba foglalt pénzkövetelést kell érteni, amelynek alapján az adott pénzkövetelés vonatkozásában közvetlen végrehajtásra kerülhet sor.
A Pp. a felülvizsgálat engedélyezésének feltételeit széles jogértelmezési keretet engedve határozza meg. Az alkotmányos szempontokra tekintettel, a felek és jogi képviselőik eljárásának megkönnyítése, egy átlátható, következetes és egységes gyakorlat kialakítása érdekében, továbbá több külföldi engedélyezési rendszer megoldásait is figyelembe véve a Kúria Polgári Kollégiuma új véleményt tett közzé.
A beérkezett 26 felülvizsgálati indítvány kiosztása a Kúria hatályos ügyelosztási rendjének megfelelően megtörtént.
A munka törvénykönyve előírja a munkaviszonyából kilépő munkavállalónak, hogy szabályszerűen „le kell szerelnie”, azaz munkakörét az előírt rendben át kell adnia, és a munkáltatóval elszámolni. Az alábbiakban áttekintjük, mit is takar e kötelezettség, és mi történhet azzal a munkavállalóval, aki ennek nem tesz eleget.
A felszámolási eljárásban a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog nem terjed ki az elsőfokú eljárás illetékére, a fellebbezés illetékére azonban igen – a Kúria eseti döntése.
Előző cikkünkben a joggyakorlat-elemző csoport és a témaválasztás bemutatásával, illetve a panasszal foglalkoztunk, ma pedig a kártalanításról olvashatnak.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a fogvatartási körülményekre tekintettel benyújtott kártalanítási igény kérdéseit vizsgálta a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatban.
Kicsivel több, mint egy évvel ezelőtt, 2020. április 1-jén lépett hatályba a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) azon módosítása, mellyel bevezetésre került hazánkban az úgynevezett korlátozott precedensrendszer. Milyennek látszik az új struktúra a bíró szemüvegén keresztül? Dr. Virág Csabával, a Fővárosi Törvényszék tanácselnökével igyekeztünk mindezt megvilágítani.
A NAIH megállapította, hogy az ITM jogsértést követett el, amikor általánosságban hivatkozott a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozására és nem adta ki azokat a kérelmező részére.
A feltételes szabadság törvény által és a perbíró ítéletében biztosított lehetőségének elvesztése tehát szükségképpen kapcsolódik az alávetési kötelezettség megsértéséhez, annak kvázi szankciója. Mindebből pedig az is következik, hogy nem maradhat el az önhiba vizsgálatakor az sem, hogy a mulasztás mennyiben vezethető vissza az alávetési kötelezettség megsértésének szándékára.
