Bejegyzések a ‘Kúria’ címkével ellátva

AB: új szabály nem fűzhet újabb joghátrányt a már jogerősen minősített magatartásokhoz

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába ütköző módon alkalmazta a Földforgalmi törvényt.

Személyiségi jogi jogsértés keresetlevélben

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2018. november 23.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,

Bírósághoz intézett keresetlevélben is történhet személyiségi jogi jogsértés, ha az az adott ügyre nem tartozó, valótlan és sértő tényállítást tartalmaz, vagy a megfogalmazott vélemény minden valóságalapot nélkülöz, vagy/és kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, sértő, megalázó. Mindez sérelemdíj megfizetésére is alapot adhat - a Kúria eseti döntése.

Csak a megbotránkoztató vagy riadalomkeltő cselekmény minősül garázdaságnak

A terhelt személy elleni erőszakos magatartása nem alkalmas annak megállapítására, hogy olyan – adott időben és körülmények között – kihívóan közösségellenes magatartás volt, amely a garázdaság bűncselekményét megvalósította.

A Kúriát a felkészülés igénye vezette tavaly

A Kúria 2017-es, a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében elvégzett tevékenységéről számolt be Darák Péter a parlament szakbizottsága előtt; a beszámoló elfogadását a testület egyhangúlag támogatta.

Sérelemdíj azonnali hatályú felmondás esetén

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. november 19.
Címkék: , , , ,
Rovat:

Abban az esetben, amikor a bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a munkavállalóra nézve sérelmes, állítása szerint személyiségi jogát sértő, az azonnali hatályú felmondásban szereplő okoknak a munkáltató magatartása miatti nyilvánosságra kerülése és a munkavállaló lakókörnyezetének a felmondásról való tudomásszerzése, a sérelemdíj iránti igény nem megalapozott.

Az előzetes letartóztatással okozott sérelmek orvoslása semmissé nyilvánított ítéleteknél

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2018. november 16.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,

Az ún. Semmisségi törvény alapján semmissé nyilvánított büntetőítélet folytán az előzetes letartóztatás foganatosításával okozott sérelmek miatt indított perben az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény megítélésének szempontjai az irányadóak – a Kúria eseti döntése.

A közös képviselő külön felhatalmazás nélkül is perelhet

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2018. november 9.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,

Az a körülmény, hogy a társasházközösség a tulajdona védelme érdekében az egyik tulajdonostárssal szemben birtokvédelmi igényt érvényesít, nem tekinthető olyan dologi jogi igénynek, amely érvényesítésére közvetlenül csak a többi tulajdonostárs jogosult és amelynek érvényesítése a felperes társasház ne lenne jogosult. A közös képviselő azokban az ügyekben, amelynek intézésére a jogszabály feljogosítja, külön felhatalmazás nélkül eljárhat a társasház nevében – a Kúria eseti döntése.

Ismeretlen helyen lévő terhelt esetén az európai elfogatóparancsot is ki kell bocsátani

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. november 7.
Címkék: , , , , ,
Rovat:

Az Európai Unió tagállamainak állampolgárai esetében nem tekinthető a terhelt felkutatására tett intézkedés teljes körűnek abban az esetben, ha a büntetőeljárásban kizárólag hazai elfogatóparancs kibocsátására kerül sor.