A Kúria úgy foglalt állást, hogy téves az a jogi álláspont miszerint a sérelemdíj megállapításának kizárólagos feltétele a jogsértés megállapítása, és hogy a jogsértés megállapításának automatikus következménye a sérelemdíj alkalmazása.
A munkabér megfizetése a munkáltató alapvető kötelezettsége. Abból levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. Bérfizetésre ezért határidőben a munkáltató akkor is köteles, ha munkavállalójával szemben olyan vizsgálatot folytat, amelynek eredményeként utóbb esetleg vele szemben kártérítési igénnyel élhet.
A munkavállalót a felmondási idő azon tartalmára, amely időtartamra a munkáltató az Mt. 70. § (1) bekezdése alapján mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól, szabadság illeti meg.
Kármegosztás a megőrzési felelősség esetén is alkalmazható abban az esetben, ha a munkavállaló felelőssége egyébként megállapítható, azonban a munkáltató vétkes magatartásával közrehatott a kár bekövetkezésében, vagy a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
Az Alkotmánybíróság szerint az összes körülmény mérlegelésével kell biztosítani a magánszféra és a véleménynyilvánítás megfelelő, kíméletes kiegyenlítését.
A munkaidő-beosztást a fuvarozási tevékenység megkezdését megelőzően kell közölni a gépkocsivezetővel. Ha ezt az egyes fuvarfeladatok vonatkozásában is alkalmazni kellene, az ellehetetlenítené az árufuvarozási tevékenységet.
A jutalék a teljesítménybér olyan speciális fajtája, amely csak abban az esetben jár, ha a munkáltató által e körben meghatározott valamennyi feltétel teljesül. Ha a munkáltató részteljesítés esetére nem rendelkezik arról, hogy ez esetben is fizet jutalékot, arra a munkavállaló alanyi jogon nem tarthat igényt – a Kúria eseti döntése.
Jogászok közt heves viták övezik, hogy a gazdálkodó szerv nevében annak törvényes vagy szervezeti képviselője az AVDH használatával cégszerű jognyilatkozatot tehet-e? Megszületett az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúriának az ügyeleti díj megfizetése tárgyában született Mfv.II.10.279/2018/3. számú ítéletét.
Közigazgatási perben a felperes főszabály szerint csak a megelőző közigazgatási eljárásában már értékelt tényekre, körülményekre hivatkozhat. Ezért nem elégséges indoka a kereseti kérelem elutasításának az, hogy a felperes nem hivatkozott új tényállási elemre, nem csatolt új bizonyítékot.
