A felülvizsgálati kérelemmel érintett szerződési feltételek tisztességtelenek, mert egyes feltételek nem egyértelműek, mások nem tartalmazzák igazolható módon az előfizető tájékoztatásának a tartalmát, illetve abban a fogyasztó őt megillető jogról mond le.
A Kúria elutasította a legfőbb ügyész Gyárfás Tamás médiavállalkozó ügyében perújítás ellen benyújtott indítványát – tudatta a legfőbb bírói fórum közleményében.
A felmondás, mint egyoldalú írásbeli jognyilatkozat közöltnek minősül, ha az irat átadása annak tartalma megismerését biztosító módon történik. A közlés megtörténtét, illetve a közlés hatályosulását nem érinti, ha a felmondásban foglaltakat a címzett nem fogadja el, a jognyilatkozatot nem írja alá, az iratot nem viszi magával
Darák Péter, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész és Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az Igazságügyi Minisztériumnak címzett levélben kérte, hogy a rendkívüli jogrend megszűnésével mielőbb kerüljön sor a rendes ítélkezési rend visszaállítására – tudatta a Kúria.
A Kúria joggyakorlat-elemzés keretében megállapította, hogy a bíróságok döntő többségében, a kialakult gyakorlatnak megfelelően csak olyan új bizonyíték alapján rendelkeznek a perújításról, amely alapján a jogerős határozat megváltoztatása várható.
Az előterjesztett, illetve előadott magánszakértői vélemény akkor minősül szakvéleménynek, ha azt a terhelt, illetve a védő a Be.-ben foglalt feltételeknek megfelelően terjesztette elő. Egyéb esetben a terhelt által a perújítási indítványhoz csatolt magánszakértői vélemény észrevételnek minősül, az nem a Be.-ben felsoroltaknak megfelelő bizonyítási eszköz, így nem alkalmas a perújítás alapjául szolgáló bizonyíték megállapítására – a Kúria eseti döntése.
A tanulmány kiindulópontját a hatályos Ptk. vonatkozó szakasza (Ptk. 6:192. §) képezi, a szerző ennek alapján vizsgálja a jogintézmény alkalmazhatóságának feltételeit, különös figyelmet szentelve a jogviszony tartóssága kérdésének és a körülményekben a szerződés megkötését követően bekövetkezett változásoknak, azok rendes üzleti kockázaton kívüli jellegének. A vizsgált téma feldolgozása során a Ptk. normaszövege mellett szintén fontos szerephez jut a jogintézményhez kapcsolódóan kialakult bírói ítélkezési gyakorlat, ismertetésre kerülnek továbbá a korábbi és a kortárs magánjogtudomány releváns megállapításai.
Az Mt. 82. § (2) bekezdésben foglalt 12 havi távolléti díj összegszerűen limitálja az elmaradt jövedelemként megítélhető kártérítés összegét. Nem tartalmaz olyan időbeli kikötést, hogy a munkáltató kárfelelőssége a következő munkáltatóval történő munkaviszony megszűnéséig tart. Ez, ha a munkavállalónak felróható okból történik, az őt terhelő kárenyhítési kötelezettség körében értékelhető.
A képviselők elfogadták a Kúria 2018-as beszámolóját 161 igen, 28 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett. Darák Péter, a Kúria elnöke a beszámoló parlamenti tárgyalásakor azt emelte ki: az új szabályok alkalmazásának éve volt a 2018-as a Kúria életében, mert ekkor lépett hatályba az új polgári és a büntető törvénykönyv, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló új eljárási kódex.
A közigazgatási eljárásban beszerzett bizonyíték „kirekesztésének” nem feltétele, hogy arról más hatóság megállapítsa, jogellenesen állították elő; a hatóság a tényállás tisztázására alkalmas bizonyítékokat főszabály szerint szabadon használja fel – állapította meg a Kúria.
