Bejegyzések a ‘Kúria’ címkével ellátva

A munkáltatói utasítást csak a Mt-ben meghatározott okból lehet megtagadni

Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy azonnali hatályú felmondás esetén egyetlen valós és okszerű indok is elég arra, hogy a munkáltatói intézkedés jogszerű legyen.

Az USA-ban élő pókerversenyen szerzett nyeremény nem szja köteles

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. február 8.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,

Az USA-ban élő pókerversenyen szerzett nyeremény Magyarországon nem személyijövedelemadó-köteles, mert a személyi jövedelemadó törvény azt nem minősíti adóköteles nyereménynek. A kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló államközi egyezmény az ügyben nem irányadó – a Kúria eseti döntése.

Nem büntet a rendőrség a sárga német rendszámért

A jövőben nem bírságolják az ideiglenes német rendszámmal Magyarországra hozott gépjárművek vezetőit. Az országos rendőrfőkapitány egyetért az alapvető jogok biztosának álláspontjával, amely a Kúria közigazgatási elvi határozata alapján jogszerűtlennek tartja az öt napig érvényes ideiglenes német rendszámmal Magyarországon közlekedők rendőri bírságolását, a forgalmi engedély és a rendszám elvételét.

A méltatlansághoz nem kell kívülálló harmadik személy jelenléte

Ha a kormánytisztviselő vétkes kötelezettségszegése alkalmas volt arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja a kormánytisztviselői jogviszony méltatlanság jogcímén msgszüntethető.

Új jogegységi döntések születtek a Kúrián

KMPJE 1/2019 és 1/2019 KMJE számokon jogegységi határozatokat hozott a Kúria. A döntések a közigazgatási határozatok kézbesítésének a módjára, perelhetőségére, illetve a közigazgatási határozatok semmisségének megítélésére vonatkoznak.

Határozatképesség számításánál a ténylegesen megválasztott küldötti létszámból kell kiindulni

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. január 25.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,

Lakásszövetkezet belső szabályzatainak a jogszabállyal azonos tartalmú azon rendelkezését, hogy a küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van, úgy kell helyesen értelmezni, hogy a ténylegesen megválasztott, szavazati jogot gyakorolni tudó küldöttlétszám figyelembevételével kell a határozatképességet megállapítani – a Kúria eseti döntése.