Bejegyzések Kúria címkével

Áprilisban várható döntés a gyöngyöspatai ügyben
2020. február 18. Napi

Áprilisban várható döntés a gyöngyöspatai ügyben

A Kúria előtt felülvizsgálati eljárás keretében folyamatban lévő, személyhez fűződő jog megsértése miatt indult perben (Pfv.21556/2019) a Kúria elnöke elrendelte a felülvizsgálati kérelem soron kívüli elbírálását.

A kompenzáció az engedély nélküli kivágás esetén sem tehető szankciós jellegűvé
2020. február 14. Szakma

A kompenzáció az engedély nélküli kivágás esetén sem tehető szankciós jellegűvé

Az engedély nélkül kivágott fák pótlási mértéke nem tehető szankciós jellegűvé – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, a felperes a tulajdonában lévő ingatlanon 11 db fát vágott ki a polgármester engedélye nélkül. Az elsőfokú hatóságként eljáró polgármester határozatában ezek pótlásaként 10 db fa ültetését, valamint 18 948 681 forint pénzbeli megváltás megfizetését írta elő. A fellebbezése során eljárt hatóság a fapótlási kötelezettség vonatkozásában úgy döntött, hogy négy darab engedély nélkül kivágott fa megváltásaként a saját telekre 12 db, a közterületre 76 db fa ültetését írta elő.   A törvényességi vizsgálat kezdeményezése A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a per tárgyalását felfüggesztette, és indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az alapul szolgáló önkormányzati rendelet törvényességi vizsgálatát. E szabályok szerint a fás szárú növények kivágásához, metszéséhez, csonkolásához a tervezett műveletet megelőzően legalább 21 nappal kell kérni a polgármester engedélyét. A kivágott fa pótlásáról a fakivágási engedélyben megállapított mértékben és módon az előírt határidőn belül kell gondoskodni. A fás szárú növények kivágása esetén a pótolt fás szárú növények visszapótlására a kivágott növények össz-törzskörméretének másfélszeresét kell alapul venni. A pótlás mértéke…

A munkáltatónak mindent szabad?
2020. február 13. Cégvilág

A munkáltatónak mindent szabad?

A foglalkoztatási kötelezettség egy olyan, a munkaviszony alapkövét képező kötelezettség, amelytől a munkáltató csak jogszabály által meghatározott, vagy a munkaviszonyra vonatkozó egyéb eltérő rendelkezés esetén térhet el jogszerűen. A cikk a foglalkoztatási kötelezettség megsértésének jogkövetkezményeit veszi górcső alá.

Nem ütközik a jóerkölcsbe a Lánchíd Palota bérleti szerződése
2020. február 11. Szakma

Nem ütközik a jóerkölcsbe a Lánchíd Palota bérleti szerződése

A Döb-68 Zrt. 2013-ban tíz éves határozott időtartamú bérleti szerződést kötött az Eximbankkal, amely alapján az Eximbank bérbe vette a cég tulajdonában álló Lánchíd Palota épületét, amelyet a bank új székhelyének szántak. A szerződéskötést követően az Eximbank pert indított azzal érvelve, hogy a bérleti díj túl magas, ezért a szerződés a jó erkölcsbe ütközik.

AB: alaptörvény-ellenes a 2/2019. Büntető jogegységi határozat
2020. február 10. Szakma

AB: alaptörvény-ellenes a 2/2019. Büntető jogegységi határozat

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az összbüntetési eljárás során alkalmazandó büntető anyagi jogi szabályokról szóló 2/2019. Büntető jogegységi határozat alaptörvény-ellenes, ezért a jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben történt közzétételére, 2019. június 25. napjára visszaható hatállyal megsemmisítette, és elrendelte a 2/2019. Büntető jogegységi határozat alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Schanda Balázs, továbbá különvéleményt csatolt Dienes Ohm Egon, Pokol Béla és Varga Zs. András.

A kft üzletrészének örököse az örökség megszerzésével nem válik automatikusan a társaság tagjává
2020. február 7. Cégvilág

A kft üzletrészének örököse az örökség megszerzésével nem válik automatikusan a társaság tagjává

A korlátolt felelősségű társaság üzletrészének örököse az örökség megszerzésével nem válik a társaság tagjává, hanem kérnie kell bejegyzését a tagjegyzékbe. Ha a társaságnak nincs ügyvezetője kérelmét a társaság tagjaihoz kell intéznie. A taggá válás egyik feltétele, hogy az örökös a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerje el – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, az alperes kft egyik tagja a haláláig az alperes ügyvezetője volt. Halála után az örökhagyót a társaságban megillető üzletrészt öröklés jogcímén az örökhagyó túlélő házastársa kapta, a felperes a részhagyatékátadó végzést az üzletrész tulajdonjogának öröklés útján történt megszerzéséről történő tájékoztatásként megküldte a az alperes taggyűlés összehívására cégbíróság által feljogosított tagjának (a továbbiakban: B), aki 2016. december 7-én 10 óra 41 perckor e-mailben tájékoztatta a felperest az alperes taggyűlésének 2016. december 7-én 18 órára való összehívásáról, amin a felperes jogi képviselője útján vett részt, tiltakozott a taggyűlés megtartása ellen, mivel álláspontja szerint annak szabályszerű összehívása nem történt meg. A taggyűlés döntött a társaságnak a Ptk. rendelkezéseivel összhangban való továbbműködéséről, és elfogadta a társaság módosított társasági szerződését, valamint B-t egyéves időtartamra ügyvezetőnek megválasztotta, elsődleges…

A földtörvény és az Európai Unió joga
2020. február 5. Szakma

A földtörvény és az Európai Unió joga

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja áttekintette a Földtörvény ügyében született EUB döntéseket és összefoglalta annak az eu-s joggal való összhangjában született döntéseket.

A jogos védelem bírósági gyakorlata
2020. január 31. Napi

A jogos védelem bírósági gyakorlata

Saját vagy családtagjaink élete olyan érték, amit minden áron meg szeretnénk védeni. De jogszerűen milyen eszközöket alkalmazhatunk, hogy megelőzzünk egy jogtalan támadást és meddig mehetünk el védekezésünk során a támadóval szemben?  A Kúrián joggyakorlat-elemző csoport vizsgálja a jogos védelem gyakorlati kérdéseit, a szakértői grémium a napokban összesíti a vizsgálat eredményeit. A Jogkérdés e heti riportjában az OBH dr. Kónya Istvánnal, a Kúria elnökhelyettesével beszélgetett a jogos védelemről.