Jogellenes a kereseti kérelmen túlterjeszkedő ítélet
A bíróság a kereset jogcíméhez ugyan nincs kötve, azonban nem érvényesített igényt nem bírálhat el.
Bejegyzések Kúria címkével
Az önkormányzatok működésének nyilvánossága
A közéletben való részvétel, illetve az azokkal kapcsolatos vélemény kialakítása és kinyilvánítása elképzelhetetlen lenne akkor, ha az érintett szervek eltitkolhatnák, vagy a saját belátásuk szerint tehetnék hozzáférhetővé a közérdekű adatokat.
Kúria: a borravalót elkülönítve kell kezelni
A Kúria elvi döntése szerint a borravalót elkülönítve kell kezelni, ha bekerül a pénztárgépbe, valamint csak kivételes esetben térhet el a pénztár pénzkészlete a pénztárgép egyenlegétől – tudatta a legfelsőbb bírói fórum közleményben hétfőn.
Özvegyi nyugdíj holtnak nyilvánítás esetén
A Tny. 47. § (1) bekezdéséből nem következik, hogy az egyéves időtartam az igényérvényesítésre nyitva álló határidő lenne, csupán az, hogy az ideiglenes özvegyi nyugdíj a halál időpontjától számítottan legkevesebb egy évig folyósítható.
Szabadság kiadása egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén
Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a Munka törvénykönyv 124. §-a választási lehetőséget biztosít a munkáltatónak arra nézve, hogy a szabadságot munkanapban, avagy a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámba adja ki.
A felülvizsgálható határozatok köre jogi analógia útján nem bővíthető
Az eljárást hivatalból megszüntető végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye, ezért a Kúria az ilyen végzés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmet visszautasítja. A felülvizsgálható határozatok köre jogi analógia útján nem bővíthető, mert a perrendi szabályok eltérést nem engedő természete az ilyen kiterjesztő jogmagyarázat alkalmazását kizárja – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a peres felek területi önkormányzatok voltak, 1991-ben területrész átadására kötöttek szerződést. A felperesek szerint az alperes a szerződésben vállaltak ellenére a részére átadott területen felépített hotel működésével összefüggésben befolyó építményadó, idegenforgalmi és helyi iparűzési adó bevételének 20%-át, valamint a hotel által befizetett idegenforgalmi adó alapján megállapított állami támogatás 20%-ának megfelelő pénzösszeget 2016-tól nem fizette meg, és ennek megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az ügy közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik, ezért az eljárást hivatalból megszüntette [Pp. 240. § (1) bekezdés i) pontja] és elrendelte az ügy iratainak áttételét a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. A bíróság álláspontja szerint a szerződést megkötő felek a közigazgatási perrendtartásról (Kp.) alapján közigazgatási szervnek minősülnek, és a szerződést a szerződéskötés időpontjára figyelemmel…
Sikerrel vette a Kúria az új eljárási akadályokat
Elsődleges feladata a bíróságoknak, így a Kúriának is a közbizalom megteremtése, a szakértelem biztosítása és a gyors ítélkezés előmozdítása – mondta dr. Darák Péter az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának ülésén, 2019. november 6-án.
A sérelemdíj összegének meghatározása
A sérelemdíj egyik funkciója az okozott hátrány kompenzációjaként a jogsértő és a személyiségi jogában sértett személy relációjában kifejezett anyagi kárpótlás, másrészről a magánjogi büntetés a hasonló jogsértések megelőzése érdekében. Ez utóbbi funkció esetében a sérelemdíj fizetésre kötelezett vagyoni viszonyai a sérelemdíj összegének mérlegeléssel történő meghatározása körében figyelembe vehetők – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a peres felek házastársak voltak, a válást követően négy közös gyermeküket az alperesénél helyezte el a bíróság a felperes kapcsolattartásra való feljogosítása mellett. A felek közötti megromlott viszony a válást követően sem változott. Az egyik gyermek 15 évesen elhunyt, temetéséről a felperes csak azt követően szerzett tudomást. A felperes kegyeleti jogának megsértésére hivatkozva kérte az alperest 1 400 000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezni. Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és az alperest 700 000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte. A Ptk. 2:50. § (1) bekezdése szerint meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Az ítélet indokolása szerint e rendelkezés…
Munkabér visszatérítése a munkaviszony megszűnése esetén
Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van (az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint), hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.
Darák: a Kúria igyekszik biztosítani a magas szintű közbizalmat
A Kúria jogegységi tevékenységéről és az Alkotmánybírósághoz való viszonyáról is beszélt Darák Péter az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt. A Kúria 2018-ról szóló beszámolóját a testület egyhangúlag elfogadta.