Bejegyzések Kúria címkével

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell
2019. szeptember 18. Szakma

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell

Ami a tényállást illeti, az elsőfokú bíróság elutasította az adós egyezségi megállapodás jóváhagyása iránti kérelmét és a csődeljárást megszüntette, mivel meglátása szerint az adós által benyújtott egyezségi megállapodás nem tartalmazta az adósságrendezési és újjászervezési programot, ezáltal az egyezség kötelező tartalmi elemeinek hiányában jogszabályba ütközik   Az ítélőtábla eljárása Az elsőfokú határozatot az ítélőtábla helybenhagyta. Döntésében kifejtette, az elsőfokú bíróság a csődegyezség körében vizsgálandó körülményeket helytállóan tárta fel és helyes az abból levont jogi következtetése is, mivel a reorganizációs terv valójában az adós fizetőképességét és működését helyreállító, a gazdálkodószervezetet újjászervező programot nem tartalmazta, így az egyezség nem tartalmazza a jogszabályban előírt valamennyi kelléket.   A felülvizsgálati kérelem tartalma Az adós a végzés hatályon kívül helyezését és a csődegyezségi megállapodás jóváhagyását kérte, de a kérelméhez nem csatolt a felülvizsgálati eljárás engedélyezése iránti kérelmet, és az engedélyezés feltételeit alátámasztó indokokra a felülvizsgálati kérelmében sem hivatkozott. A Kúria megállapításai A csődtörvény szerint [6. § (3) bekezdés] a csőd-, illetve felszámolási ügyekben azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a csődtörvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartás szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni. A…

Hasznos időszak vagy bizonytalan átmenet?
2019. szeptember 16. Napi

Hasznos időszak vagy bizonytalan átmenet?

Magyarországon egy új munkaviszony többnyire próbaidővel kezdődik. Sokan erre bizonytalan időszakként tekintenek, pedig valójában a munkavállaló és a munkáltató számára is egy hasznos jogintézmény. Segítségével rövid idő alatt kiderülhet, hogy a szerződő felek hosszútávon is együtt tudnak-e működni. Hogy pontosan mit érdemes tudni róla, arról az OBH Deutschné dr. Kupusz Ildikót, a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnökét kérdezte.

Egyszerűsített ítélet a közigazgatási perrendtartásban
2019. szeptember 13. Szakma

Egyszerűsített ítélet a közigazgatási perrendtartásban

Ami a tényállást illeti, a kábeltévé, internet, vezetékes és mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó felperes az előfizetői egy részével határozott idejű szolgáltatási szerződéseket kötött kedvezményes tarifával, és azzal a kikötéssel, hogy amennyiben a szerződést az előfizető a határozott időtartam lejárta előtt felmondja, vagy szerződésszegésével okot ad a felperesi felmondásra, úgy az igénybe vett kedvezményeket vissza kell fizetnie. A felperes és az előfizető a szerződést annak lejárta előtt közös megegyezéssel megszüntették, majd új szerződést kötöttek más tartalommal, de szintén határozott időre. Az új szerződésben többek között rögzítették, ha azt az előfizető felmondja, vagy szerződésszegésével okot ad a felperesi felmondásra, akkor nemcsak az új szerződésből, hanem a már megszűnt szerződésből fakadóan igénybe vett kedvezményeket is követelheti tőle a felperes. Ezt a kikötést az elsőfokú hírközlési hatóság az elektronikus hírközlésről szóló törvény szabályaiba ütközőnek tekintette, mert véleménye szerint a kedvezmények visszakövetelése csak az új szerződésre vonatkozhat, a régire nem. Mindezek miatt 20 000 000 forint bírsággal sújtotta a felperest, valamint kötelezte a vonatkozó Általános Szerződési Feltételek módosítására. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az ügy érdemében egyetértett az elsőfokú határozatban írtakkal, és megállapította, hogy…

Jogszerűtlenül kezdeményezte az előzetes döntéshozatalt a PKKB bírája
2019. szeptember 11. Napi

Jogszerűtlenül kezdeményezte az előzetes döntéshozatalt a PKKB bírája

A Kúria a 2019. szeptember 10-én nyilvános ülésen kihirdetett ítéletével (Bt.838/2019.) helyt adott a legfőbb ügyész törvényesség érdekében benyújtott indítványának és kimondotta, hogy törvénysértő a büntetőeljárás előzetes döntéshozatal kezdeményezése végett történő felfüggesztése, ha a kezdeményezésre irányuló kérelem nem európai közösségi norma, uniós szervek, intézmények vagy hivatalok aktusai értelmezésére, érvényességére, hanem a bíróság előtt folyamatban levő ügy kimenetelét nem érintő, az ügy tárgyával össze nem függő kérdésekre vonatkozik.

Közjogi jellegű és polgári jogi jogkövetkezmények a támogatási szerződéseknél
2019. szeptember 6. Szakma

Közjogi jellegű és polgári jogi jogkövetkezmények a támogatási szerződéseknél

Ami a tényállást illeti, a felek támogatási szerződést kötöttek LED-es fényterápiás fekvőkabin és szolárium kifejlesztésére. Az alperes helyszíni ellenőrzést követően az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználása szabályainak megsértését állapította meg. A Miniszterelnökség Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság mint központi koordinációs szerv a szabálytalanságot megállapító döntést helybenhagyta, majd az alperes a Miniszterelnökség jogorvoslati döntésére hivatkozással elállt a támogatási szerződéstől. A felperes a 124 619 358 forint visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget. A felperes érvénytelennek találta az alperes elállását a támogatási szerződésektől. Kereseti kérelme az elállás jogszerűtlenségének a megállapítására és a támogatás visszafizetésének kötelezettségének megszüntetésére irányult. Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Álláspontja szerint az elállás érvényességének, érvénytelenségének a megítélésekor nincs mód az elállás alapjául szolgáló határozat felülbírálatára, a polgári bíróságnak nincs hatásköre a szabálytalansági eljárás kapcsán további vizsgálatra. A perben irányadó a szabálytalansági eljárás során megállapításra kerültek, hogy a pályázó felperes a hiánypótlási felhívásoknak nem tett eleget, el nem számolható berendezést kívánt elszámolhatóvá tenni, a fejlesztés megvalósulása nem tűnt biztosítottnak, a projekt költsége nem volt alátámasztott, így mindezekre figyelemmel az alperes…

Teljesítést követően, végrehajtás hiányában alaptalan a végrehajtás megszüntetésére irányuló kereset.
2019. augusztus 30. Szakma

Teljesítést követően, végrehajtás hiányában alaptalan a végrehajtás megszüntetésére irányuló kereset.

Ami a tényállást illeti, a felperes a 2005-ben a felperes CHF alapú kölcsönszerződés alapján szabad felhasználású kölcsönt kapott az alperestől, melyhez közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot tett. Az alperes 2013-ban közjegyzői okiratba foglaltan azonnali hatállyal felmondta a kölcsönszerződést, majd a közokirat záradékolásával végrehajtást kezdeményezett a felperes ellen. A felperes a végrehajtás megszüntetését kérte, de 2015-ben átadta a végrehajtónak a tartozás végrehajtó által kimutatott teljes összegét. A végrehajtó díjjegyzéket állított ki, melyben rögzítette: a felperes eleget tett a végrehajtható okiratban foglaltaknak, a végrehajtónál teljesített, s mivel megfizette a végrehajtási költséget és a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak járó általános költségátalányt is, megállapította, hogy a végrehajtás befejezésre került. A pert tárgyaló elsőfokú bíróság a felperes kérelmére 2016. áprilisában felfüggesztette a felperes ellen folyamatban lévő végrehajtást, mivel a felperes kifizette a végrehajtó által kimutatott teljes összeget, és ez állítás bizonyítottsága esetén alapot ad a végrehajtás megszüntetésére. A másodfokú bíróság megváltoztatta ezt a döntést és elutasította a felperes végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét, mert egyértelműen megállapíthatónak találta, hogy a végrehajtás befejeződött, amit a végrehajtó a díjjegyzékében meg is állapított, és a befejezett (megszűnt) végrehajtás felfüggesztésére nincsen…

Hamarosan minden bíróságon tartható távmeghallgatás
2019. augusztus 27. Napi

Hamarosan minden bíróságon tartható távmeghallgatás

Tavaly 72 távmeghallgatásra alkalmas tárgyalótermet alakított ki országszerte az Országos Bírósági Hivatal a NISZ Zrt-vel együttműködve. A fejlesztések azonban nem álltak meg, az idei év végére már 184 bírósági tárgyalóteremben lesz alkalmazható az innovatív technológia.