Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések Kúria címkével

A kábítószer birtoklása bűntette elévülésének kezdete
2019. augusztus 23. Szakma

A kábítószer birtoklása bűntette elévülésének kezdete

Ami a tényállást illeti, a terhelt kizárólagosan használatában lévő tanyán 2015. május 21-én tartott rendőrségi házkutatás során a terhelt által ismeretlen időpontban és körülmények között megszerzett jelentős mennyiség alsó határának több mint tizenháromszorosát elérő heroint találtak.   Az első- és másodfokú eljárás A terheltet a törvényszék bűnösnek találta kábítószer birtoklásának bűntettében, amit az ítélőtábla is helybenhagyott.   A felülvizsgálati kérelem Felülvizsgálati indítványában a terhelt azt emelte ki, hogy az eljárás során a bűncselekmény elkövetési idejét nem tudták megállapítani. Sérelmezte, hogy nem bizonyították, hogy a kábítószer mikor készülhetett, mikor és milyen körülmények között került a megtalálási helyére. Így az lehetett több évtizede (harminc-negyven éve) is, ám az elévülést nem vizsgálták. Kérelmében felmentését indítványozta bizonyítottság hiányában. A Legfőbb Ügyészség alaptalannak találta az indítványt. Kiemelte, hogy a terhelt tudott a kábítószerről, azt szándékosan birtokában tartotta, ezért a bűnösségének megállapításával nem valósult meg anyagi jogi szabálysértés. Álláspontja szerint a terhelt terhére rótt állapot-bűncselekmény a rendőrségi házkutatás napjáig tartott. Ez jelenti a tizenöt éves elévülési idő kezdetét, amit (első eljárási cselekményként) a nyomozás elrendelése megszakított. Ily módon nem alapos a bűnösség elévülés ellenére történő megállapítására…

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában V. rész
2019. augusztus 22. Szakma

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában V. rész

Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához. Jelen tanulmány miközben sorra veszi és kibontja az említett jogegységi határozat elvi tételeit, annak egy rendkívül alapos és sokszempontú kritikáját fogalmazza meg és vezeti le több szálon:     5.11. További alternatíva, más jogágak bevonása az értelmezésbe 5.11.1. Mivel a KMPJE által elemzett tartomány, a közigazgatási hatáskör-realizálás szabálytalan gyakorlása, illetve a szabálytalanság meghatározása számtalan más jogszabályhely értelmezésére is hatással lehet (és fordítva), az nem csak közigazgatási jogi probléma. Helyesebb úgy fogalmaznunk, hogy a más jogágakban közigazgatási hatáskörgyakorlásként vagy hasonlóan nevesített jelenség értelmezései hozzáadott értéket képeznek. Mondjuk ezt főleg azért, mert más jogszabályok saját fogalommagyarázatot rendszerint nem adnak. A magunk részéről kikértük volna az összes kollégium véleményét, és több szempontú megközelítést alkalmaztunk volna – ahogy erre már korábban utaltunk –, mely nyomán egy…

Teljességi záradék és joglemondás
2019. augusztus 16. Szakma

Teljességi záradék és joglemondás

Ami a tényállást illeti, az alperes által aláírt adásvételi szerződés szerint a felperes 40 000 000 forint vételáron üzlethelyiségeket vásárolt az alperestől. A vételárat az ingatlanok tehermentesítése érdekében teljes egészében a jelzálogjogosult részére kellett átutalni és az eladó kijelentette, hogy annak jóváírását követően a vevővel szemben követelése semmilyen további jogcímen nem állhat fenn. A szerződés értelmében az eladónak az ingatlanokat a vételár teljes kifizetését követően kellett a vevő birtokába adnia. A felperes az összeget a szerződés szerint átutalta. A felek a szerződéskötést megelőzően ténylegesen 60 millió forint vételár megfizetésében állapodtak meg, erre tekintettel a felperes további 5 000 000 forintot utalt, további vételárat nem fizetett, az ingatlanokra bejegyeztette a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba, de az alperes nem adta azokat a birtokába. A felperes arra kérte a bíróságot, hogy kötelezze az alperest az ingatlanok birtokba adására. Az alperes további 15 000 000 forint vételár megfizetésére kérte kötelezni a felperest, mivel az írásos szerződésben kikötött vételártól eltérően a megállapodásuk szerinti tényleges vételár 60 000 000 forint volt és az ingatlanokat csak a hátralékos vételár megfizetését követően köteles a felperes birtokába adni.   Az…

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában IV. rész
2019. augusztus 15. Szakma

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában IV. rész

Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához. Jelen tanulmány miközben sorra veszi és kibontja az említett jogegységi határozat elvi tételeit, annak egy rendkívül alapos és sokszempontú kritikáját fogalmazza meg és vezeti le több szálon:   5.7. A bíróságok által párhuzamosan alkalmazott közigazgatási, perjogi dilemmák 5.7.1. A KMPJE megalkotásakor a bíróságok már egyaránt ítélkeztek a régi Pp., és a Kp. alkalmazásával (mindkét esetben a Ket.-en alapuló határozatok felülvizsgálatával, illetve mostanra már az Ákr.–Kp. párosítás is elő kellett, hogy forduljon), ennek ellenére ezen új jogszabályokat a Kúria nem vonta az értelmezési körébe. 5.7.2. Külön is kiemeljük a Kp.-nek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben való ítélethozatalra vonatkozó 94. § (1) bekezdés b) pontját, miszerint „a bíróság a jogsértés megállapítása esetén, […] a közigazgatási szerződést semmisségi ok fennállása miatt megsemmisíti, ha a szerződő…

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában III. rész
2019. augusztus 13. Szakma

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában III. rész

Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához. Jelen tanulmány miközben sorra veszi és kibontja az említett jogegységi határozat elvi tételeit, annak egy rendkívül alapos és sokszempontú kritikáját fogalmazza meg és vezeti le több szálon:   5.6. A kiadmányozás mibenléte, a kiadmányozás és a hatáskör összefüggései 5.6.1. A hatáskört a Kúria annak jogi rendeltetése felől is vizsgálta, és e körben is fontos megállapításokat tett. A közigazgatásban a szakmai hozzáértést nem egyedül a vezető, hanem a szervezet egésze adja, a közigazgatás az ügyek tömkelegét intézi, ezért a szerven belüli munkamegosztás magától értetődően szükséges.[1] A Kúria kiválóan ragadta meg, hogy a hatáskör az egész közigazgatási eljárást felölelő gyűjtőkategória, válasz arra, hogy milyen típusú hatóság járjon el az adott ügyben, mely szerv realizálja a szükségessé váló összes eljárási cselekményt. Ez azonban nem magyarázat…

Magyar ügyben értelmezett fontos dogmatikai kérdéseket az EUB
2019. augusztus 10. Világjogász

Magyar ügyben értelmezett fontos dogmatikai kérdéseket az EUB

A Hochtief Solutions AG Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: Hochtief) keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékkel szemben bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt, amely ügyben a Székesfehérvári Törvényszék az EUB előzetes döntéshozatalát kezdeményezte.

Az építésügyi hatóság kártérítési felelőssége a használatbavételi engedélyezési eljárás során történt mulasztásért
2019. augusztus 9. Szakma

Az építésügyi hatóság kártérítési felelőssége a használatbavételi engedélyezési eljárás során történt mulasztásért

Ami a tényállást illeti, a város jegyzője építési, majd használatbavételi engedélyt adott egy háromlakásos társasház építésére. Az I. rendű alperes, az építési munkák kivitelezője az egyik lakást a felperes részére értékesítette. Ez a lakás 3 évvel az átadást követően kigyulladt és nagyrészt megsemmisült. A tűz közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a kandallónak a kéménybe való bekötésére szolgáló füstcsöve nem volt kellő módon elszigetelve a közelben lévő faszerkezetektől, így az ott feltorlódott hő, az adott tér egyre emelkedő hőmérséklete váltotta ki a tüzet. A felperes keresetében 3 000 000 forint kártérítés egyetemleges megfizetésére kérte az alperesek kötelezését. A kivitelező kártérítési felelősségét arra alapította, hogy az építkezés során szakszerűtlen, tűzveszélyes műszaki megoldásokat alkalmazott, valószínűsíthetően nem végeztette el az általa épített kandalló és a hozzá kapcsolódó kémény környezetének szakhatósági vizsgálatát. A II. rendű alperes esetében arra hivatkozott, hogy a tűzoltók az utcában lévő tűzcsapból a tűzeset során vizet vételezni nem tudtak, és ez jelentősen hátráltatta a tűz eloltását. Az építésügyi hatóság kárfelelősségét arra alapította, hogy jogszabályt sértett, amikor szakhatósági hozzájárulás és helyszíni bejárás nélkül adta ki a tűzveszélyes épületre a használatbavételi engedélyt.…