Bejegyzések Kúria címkével

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában II. rész
2019. augusztus 8. Szakma

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában II. rész

Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához. Jelen tanulmány miközben sorra veszi és kibontja az említett jogegységi határozat elvi tételeit, annak egy rendkívül alapos és sokszempontú kritikáját fogalmazza meg és vezeti le több szálon:   5.2. Közigazgatási hatáskörről jogegységi hatáskör hiányában A KMPJE központi kérdése, hogy mi történjen, ha a közigazgatási eljárásban a határozat kiadmányozása nem igazolja vissza, hogy az a jogosulttól származik, illetve hogy ettől függetlenül a közigazgatás megfelelően él-e a hatáskörével vagy sem. Ezek alapján kézenfekvő, hogy a Kúria esetében is a saját döntési jogköre vizsgálatával kezdjük az elemzést. A Kúria a KMPJE IV. pontja szerint „hatáskörét” az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdésére alapította, mely szerint: A rendes bíróságok döntenek büntetőügyben, magánjogi jogvitában és törvényben meghatározott egyéb ügyben. A rendes bírósági szervezet legfőbb szerve a Kúria, amely…

A gyermektartásdíj mértékének megváltoztatása és a szülői felelősség kérdése
2019. augusztus 2. Szakma

A gyermektartásdíj mértékének megváltoztatása és a szülői felelősség kérdése

Ami a tényállást illeti, a házastársak ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban megállapodtak a házasságuk egyező akaratnyilatkozaton alapuló felbontásához szükséges járulékos kérdésekben. A három kiskorú gyermeket (ebből kettő iker) a felperes neveli és gondozza, a szülői felügyeletet közösen gyakorolják. A gyermektartásdíjként (korábban százalékos arány volt, de a megállapodásukat módosították) az alperes gyermekenként havi 35 500 forint határozott összegű gyermektartásdíjat fizetett. A tartásdíjat az alperes a gyermekek 18 éves koráig, középiskolai tanulmányaik esetén 20 éves korukig, illetve az életpályához szükséges tanulmányaik befejezéséig vállalta fizetni. Időközben a felperes új házasságot létesített, és mindkét fél magasabb fizetéssel járó pozícióban dolgozik. A felperes a tartás mértékének megváltoztatását, felemelését kérte a bíróságtól. Keresetét négy lényeges körülmény megváltozására alapította:  Az ikrek 2016 szeptemberétől iskolába mentek, ami jelentős többletkiadással járt. 2016 februárjában kiderült, hogy a fiú figyelemzavarban szenved, aminek költségei miatt megnövekedtek a kiadások. Az alperes teljesítőképessége pozitív módon változott, az életpályamodell bevezetésével jövedelme lényegesen emelkedett. 2017. január 1. napjától az ikergyermekekre kapott többlettámogatás megszűnt, ami havi 50 000 forint bevételkiesést jelentett. Úgy ítélte meg, az alperes a kért tartásdíj megfizetésére teljesítőképes, vagyoni körülményei megfelelőek. Jövedelmének lényeges emelkedése mellett…

Jogsértő életbiztosítási reklám
2019. augusztus 1. Cégvilág

Jogsértő életbiztosítási reklám

A Kúria nemrégiben közzétett döntésében (BH2019.182.) megállapította egy életbiztosítással összefüggő reklám kapcsán, hogy megtévesztő és jogsértő az a kereskedelmi kommunikáció, amely azt sugallja: napi 100 forint befizetésével akár 3,5 millió forintos biztosítási összeg is elérhető és ezzel érdemi segítséget nyújt a temetési és egyéb kiadások kifizetésére – annak ellenére, hogy ezt a konstrukció kizárja.

A Kúria jogegységi határozata a közigazgatási határozatok semmisségével kapcsolatos egyes kérdésekről – A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában I. rész
2019. augusztus 1. Szakma

A Kúria jogegységi határozata a közigazgatási határozatok semmisségével kapcsolatos egyes kérdésekről – A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában I. rész

Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához. Jelen tanulmány miközben sorra veszi és kibontja az említett jogegységi határozat elvi tételeit, annak egy rendkívül alapos és sokszempontú kritikáját fogalmazza meg és vezeti le több szálon: 1. Tények 2. A jogegységi indítvány 3. A jogegységi határozat jogi érvelése 4. A rendelkező rész és a ratio decidendi 5. Az érvelés kritikája      5.1. Alapvetések      5.2. Közigazgatási hatáskörről jogegységi hatáskör hiányában      5.3. Hatásköri kérdőjelek, a jogegységi tanács összetétele      5.4. Az előzményi határozatok, a félmúlt      5.5. Az előzményi határozatok, a közelmúlt      5.6. A kiadmányozás mibenléte, a kiadmányozás és a hatáskör összefüggései      5.7. A bíróságok által párhuzamosan alkalmazott közigazgatási, perjogi dilemmák      5.8. A KMPJE kompatibilitása az Ákr.-rel és más közigazgatási eljárásjogokkal      5.9. A nyilvánvaló semmisség      5.10.…

A hatályon kívül helyezés gyakorlata közigperekben-I. rész
2019. július 31. Szakma

A hatályon kívül helyezés gyakorlata közigperekben-I. rész

A Kúria a 2015-2016. évekre lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság, az EUB és a saját gyakorlatának az alsóbb fokú bíróságok általi figyelembe vételét, illetve a közigazgatási bíróságok által elkövetett olyan hibákat vette górcső alá, amelyből minden bíró tanulhat.

2019. július 29. Napi

Kúria: törvénysértő volt az ukrán hajóskapitány óvadéka

Törvénysértő volt az alsóbb fokú bíróságok döntése, hogy óvadékot engedélyeztek a 28 halálos áldozatot követelő dunai hajóbaleset miatt meggyanúsított hajóskapitány ügyében – mondta ki a Kúria hétfőn kihirdetett elvi jellegű határozatában. A konkrét ügyben a kényszerintézkedés változatlan maradt.