Bejegyzések Kúria címkével

Mikor kell kiadni az adósnak a törzskönyvet?
2019. március 12. Napi

Mikor kell kiadni az adósnak a törzskönyvet?

Ha a hatóság a gépjármű törzskönyvét a hitelezőnek mint a vételi jogot biztosító elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának a tulajdonjog-korlátozás jogszabályon alapuló következményeként adja ki, a korlátozás jogosultja – kifejezett eltérő szerződési rendelkezés hiányában – addig tarthatja a törzskönyvet a birtokában, amíg a vételi joga fennáll.

20 éve folyó ügy végére tett pontot a Kúria
2019. március 12. Napi

20 éve folyó ügy végére tett pontot a Kúria

A rendelkezésre álló peradatok alátámasztották a keresettel érvényesített követelést érintő részleges jogutódlást, és az alperes alappal emelt elévülési kifogást. Az elévüléstől függetlenül a felperes biztatási kár címén érdemben sem tarthatott igényt a kereset tárgyává tett követelésekre.

A kontraktuális felelősségi szabályok alkalmazásához elengedhetetlen, hogy a konkrét felek között jöjjön létre a szerződés
2019. március 8. Szakma

A kontraktuális felelősségi szabályok alkalmazásához elengedhetetlen, hogy a konkrét felek között jöjjön létre a szerződés

Ami a tényállást illeti, A és B Kft. biztonsági szolgáltatásra irányuló megbízási szerződést kötöttek egymással, melynek során A biztonsági őri feladatok ellátását vállalta B objektumának területén. Rögzítették, hogy a megbízott személyzetének munkájával kapcsolatban felmerült kifogást az észlelés után haladéktalanul írásban kell bejelenteni, és ha a közlés nem megfelelő időben történik, a kifogásból eredő igény nem érvényesíthető. A megbízott továbbá jogosult volt arra, hogy a megbízóval egyetértésben alvállalkozót vegyen igénybe. Az ügyben az I. rendű alperes a biztonsági őr volt, aki B egyik ügyvezetőjének (felperes) irodájából több részletben (először a nem zárt fiókból, majd később a zártból, melynek a kulcsa azonban a szobában került elhelyezésre) több mint 3 millió forintot lopott. Az ügyében eljárt bíróság őt bűnösnek mondta ki üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében, és a tőle lefoglalt 300 000 forintot a felperesnek kiadni rendelte. Az eset II. rendű alperese A jogutódja volt. A felperes keresetében 3 100 000 forint kártérítés és késedelmi kamatai egyetemleges megfizetésére kérte az alperesek kötelezését. Az I. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte, a kártérítési követelést elismerte, míg a II. rendű alperes ellenkérelmében a kereset…

2019. március 7. Napi

Mikor kérhető az özvegyi nyugdíj?

A Kúria döntésében úgy foglalt állást, hogy téves az az álláspont, amely szerint a halál napjától számított egy éven belül van csak lehetőség az ideiglenes özvegyi nyugdíj iránti kérelem benyújtására

A vasúti pályaudvar üzemeltetőjének felelőssége a vonatok biztonságos megközelíthetőségéért
2019. március 1. Szakma

A vasúti pályaudvar üzemeltetőjének felelőssége a vonatok biztonságos megközelíthetőségéért

Ami a tényállást illeti, a felperes az alperes által üzemeltetett vasútállomáson a IV. számú vágányra menetrend szerint érkező vonathoz a síneken átkelve akart eljutni, mivel a vasútállomáson pályafelújítási munkálatok zajlottak, a peronok közötti ideiglenes átjárót pedig egy meghibásodott mozdony elzárta. A peronra történő fellépés közben a felperes a bal térdében szúró fájdalmat és reccsenést érzett. A baleset következtében sarlóporctörést szenvedett és műtéti beavatkozás vált szükségessé. A felperes 5 000 000 forint és járulékai nem vagyoni kár megtérítésére kérte kötelezni az alperest, mivel a műtét ellenére sem képes munkát végezni, autót vezetni, gyalogosan közlekedni.   Az első- ítélet és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. A tanúvallomások alapján csupán azt találta bizonyítottnak, hogy a baleset az adott helyen, időpontban és módon következett be. Nem találta alátámasztottnak a bal láb sarlóporctörését, amit az általa kirendelt igazságügyi orvos szakértő is csupán valószínűsített, lehetségesnek tartva annak későbbi bekövetkezését is. Kifogásolta, hogy a felperes csak három nappal az eset után (szeptember 6.) fordult orvoshoz, és hogy a sarlóporc törése is csak később került megállapításra (szeptember 26.). Így nem látta kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy…

A közkereseti társasági tagsági viszony öröklése
2019. február 22. Cégvilág

A közkereseti társasági tagsági viszony öröklése

Ami a tényállást illeti, a két taggal működő közkereseti társaság egyik tagja 2016. szeptember 30-án elhunyt. A kkt. 2017. május 2-án változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, amelyben az elhunyt tag törlését és új tagok cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte a 2017. március 29-én megtartott tagok gyűlésén elfogadott társaságiszerződés-módosítás alapján.   Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a kérelmet. Megállapította, hogy a cég a hat hónapos jogvesztő határidőn belül, 2017. március 30-ig nem jelentette be újabb tagnak a társaságba való belépését, így a cég ezen a napon megszűnt. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést. Kiemelte, hogy a Ptk szabályai alapján a kéttagú közkereseti társaság egyik tagjának kiválásától (elhunytától) számított jogvesztő határidőn belül az újabb tagnak a társaságba be kell lépnie, és a változást a társaságnak ugyanezen határidő alatt be kell jelentenie a nyilvántartó cégbírósághoz. Az anyagi jogi jogvesztő határidőre tekintettel a mulasztás igazolásának nincs helye.   A felülvizsgálati kérelem tartalma A cég álláspontja szerint az ipso iure öröklés folytán az elhunyt tag halálának pillanatában a törvényes öröklés bekövetkezett, következésképpen a tagok száma nem csökkent egy főre, hanem a törvényes…