Roberta Metsola máltai és Andrzej Halicki lengyel európai parlamenti képiselők kezdeményezésére az Európai Adatvédelmi Testület a 26. plenáris ülésén levelet fogadott el a lengyel, postai úton lebonyolítani tervezett elnökválasztásról. Ezen túlmenően információt kértek a koronavírussal kapcsolatos veszélyhelyzet ideje alatt elfogadott legutóbbi magyar kormányrendeletekről.
Az országgyűlési választásokhoz hasonlóan az európai parlamenti választáson is választójoggal rendelkezik minden nagykorú magyar állampolgár, feltéve, hogy nem áll valamilyen kizáró ok hatálya alatt. Az európai parlamenti választás során azonban szélesebben határozta meg a jogalkotó a választásra jogosultak körét. Az 1992-es Maastrichti Szerződés idején jelent meg a köztudatban az uniós polgár fogalma. Az aláíró országok kifejezett célként rögzítették egy közös uniós polgárság létrehozását a tagállamok állampolgárai jogainak és érdekeinek fokozottabb védelme érdekében. Az uniós polgárság egy járulékos jog, mely előfeltételezi az adott személynél egy uniós tagállami állampolgárság meglétét [Lásd részletesen: Kommentár az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvényhez - Cserny Ákos/ Péteri Attila]. Ezzel kapcsolatban később, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben, az uniós polgárok jogai és kötelezettségei között rögzítésre került [20. cikk (2) bekezdés], hogy az unió polgárai választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai. Ezzel összecsengően fogalmaz az Alaptörvény a XXIII. cikk (2) bekezdése, mely szerint az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a…
