magánélethez való jog -

Takaréklángon takarítani

Cikkünkből megtudhatja, hogy milyen feltételek mellett minősíthető egy munkakör készenléti jellegűnek.

Nem kezelik megfelelően a betegadatokat a svéd egészségügyben

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. december 8.
Címkék: adatvédelmi bírság, adatvédelmi hatásvizsgálat, családi- és magánélet védelme, egészségügyi adat, GDPR, hozzáférési jogosultság, kockázatelemzés, különleges személyes adat, magánélethez való jog, személyes adatok biztonsága, személyes adatok kezelése
Rovat: Világjogász

Az adatvédelmi hatóság olyan hiányosságokat tárt fel, amelyek a nyolc szolgáltatóból hét esetében akár 30 millió svéd korona összegű adatvédelmi bírsággal is sújthatók.

Kritikák az arcfelismerő rendszerek alkalmazásáról

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. június 10.
Címkék: arcfelismerés, arcfelismerő technológia, GDPR, IBM, kamerás megfigyelőrendszer, körözött személy, közösségi média, magánélethez való jog, megfigyelési botrány, megfigyelési program, Microsoft, NAIH, okosotthon, rendvédelem, titkos megfigyelés
Rovat: Világjogász

A kritikusok szerint kevesebb az arcfelismerő kamerarendszerek bűnüldözési haszna, mint amilyen mértékű beavatkozást jelentenek az állampolgárok magánélethez való jogába.

A nagyszülővé válás joga nem emberi jog

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. december 19.
Címkék: Államtanács, családalapításhoz való jog, családi- és magánélet védelme, egyezménysértés, EJEB, EJEE, közeli hozzátartozó, magánélethez való jog, mesterséges megtermékenyítés, Nagykamara, reprodukciós eljárás
Rovat: Világjogász

A kifogásolt, a külföldi mesterséges megtermékenyítést lehetetlenné tévő jogszabály, illetve döntés nem érintette a kérelmező egyezményben védett jogát, így a kérelem e része ez okból nem vizsgálható tovább.

Újságírót nem lehet menekülttáborból egyéni mérlegelés nélkül kitiltani

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. november 26.
Címkék: alapvető jogok biztosa, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Amicus Curiae, befogadhatóság, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, civil szervezet, Debrecen, Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, hatósági túlkapás, információkhoz való hozzáférés, írásbeli hozzájárulás, jogkorlátozás, jogorvoslat, kényszerítő társadalmi szükséglet, Körmend, közérdekű adatok nyilvánossága, közigazgatási döntés, legitim cél, magánélethez való jog, Magyar Helsinki Bizottság, menedékkérők, menekülttábor, menekültválság, oknyomozó újságírás, ombudsman, őrkutya, Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, public watchdog, sommás indokolás, szükséges egy demokratikus társadalomban, szükségesség és arányosság, Vámosszabadi, véleménynyilvánítás szabadsága
Rovat: Világjogász

2015-ben a magyar hatóságok nem engedték be az abcug.hu újságíróját a debreceni menekülttáborba, és a döntést részletesen meg sem indokolták. Az EJEB szerint a tagállami hatóságok eldönthetik, hogy mikor és hogyan biztosítják a sajtó menekülttáborokba való belépést, de a közérdek mérlegelése nélkül nem lehet általában kitiltani a sajtót.

Milyen feltételekkel kötelezhető DNS-vizsgálatra a feltételezett apa?

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. augusztus 28.
Címkék: alapjogok ütközése, Alkotmánybíróság, apaság bírói megállapítása, apaság vélelmének megdöntése, DNS-vizsgálat, EJEB, EJEE, emberi jogok, kilakoltatás, magánélethez való jog, Nagykamara, személyazonosság, születési anyakönyv
Rovat: Világjogász

Az apaság megállapítását célzó ügyben a 92 éves kérelmezőt kötelezte a máltai bíróság, hogy adjon DNS-mintát, amely 99.9998%-os bizonyossággal igazolta a közte és házasságon kívül született lánya közti rokoni kapcsolatot. A férfi az EJEB előtt arra hivatkozott, hogy a szájból történő kötelező mintavétel sértette a magánélethez való jogát. Az EJEB hangsúlyozta, hogy ilyen ügyekben a leszármazó és a felmenő alapjogainak kiegyensúlyozása szükséges. A máltai bíróság megfelelően figyelembe vette e két ütköző érdeket, így a mintaadásra kötelezés nem volt egyezménysértő.

Egy parlamenti vizsgálati jelentésben le lehet írni, hogy valaki kenőpénzt kért, még ha utóbb nem is ítélik el érte

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. június 6.
Címkék: ártatlanság vélelme, befolyással üzérkedés, EJEB, EJEE, felülvizsgálati eljárás, hamis tanúzás, hatékony jogorvoslathoz való jog, jóhírnév megsértés, korrupció, közmédia, magánélethez való jog, médiatörvény, megvesztegetés, parlamenti vizsgálóbizottság, tisztességes tárgyaláshoz való jog, véleménynyilvánítás
Rovat: Világjogász

Az EJEB Kwiatkowski panaszát elfogadhatatlannak minősítette, mivel a parlamenti bizottság nem a büntetőjogi felelősséget állapította meg, hanem – tényeken alapuló – véleményt fogalmazott meg, a kérelmező magánszférájának pedig az ügyben lefolytatott, “önkényesnek vagy a valósággal nyilvánvalóan ellentétesnek nem minősülő” vizsgálat a szükséges és arányos korlátozását jelenti.

Nem volt jogsértő a bírák nyugdíjazása

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. január 9.
Címkék: birák nyugdíjazása, bírák nyugdíjkorhatára, diszkrimináció, EJEB, EJEE, magánélethez való jog, tisztességes tárgyaláshoz való jog, tulajdonhoz való jog
Rovat: Világjogász

Az EJEB nem találta megalapozottnak a magyar bírák azon kérelmét, hogy Magyarország a kötelező nyugdíjbavonulás előírásával megsértette a tisztességes eljáráshoz, a tulajdon védelméhez, illetve a magánélethez való jogukat.

Aránytalanul korlátozza a szabadságjogokat az új brit terrorellenes törvény

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. október 17.
Címkék: Egyesült Királyság, magánélethez való jog, Srí Lanka, szabad mozgás és tartózkodás joga, szabadságjogok, Szaúd-Arábia, szólásszabadság, terrorizmus, terrorizmus elleni intézkedéscsomag
Rovat: Napi

A Human Rights Watch (HRW) felszólította az Egyesült Királyságot, hogy módosítsa a nemrég elfogadott terrorizmus megelőzéséről szóló törvény, mert az széleskörben korlátozza a szólásszabadságot a mozgás szabadságát és a magánélethez való jogot is.

Ki felel a rossz harmonizációért?

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2018. szeptember 14.
Címkék: fizetett szabadság, jogeset, keresőképtelenség, Kúria, magánélethez való jog, munkajog, személyiségi jog
Rovat: Főmenü, Szakma

A magánélethez való jog sérelmét jelenti, ha az uniós jog nem megfelelő átültetéséből fakadóan a magyar jogszabály alapján elvonják a magyar munkavállaló rendes fizetett szabadságát, ezáltal csökkentik a rekreációra, a családi kapcsolatokra fordítható idejét. A jogsértés miatt azonban a magyar állam közvetlen kártérítési felelőssége erre vonatkozó nemzeti jogszabály hiányában nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.