A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) és a Wolters Kluwer Hungary Kft. (WK Hungary) közösen nyújt mostantól megoldásokat és eszközöket a Közjegyző Jogtár® felhasználói számára a digitális jogi kultúra és munkavégzés erősítése területén – jelentette ki Dr. Tóth Ádám a MOKK elnöke és Kézdi Katalin a WK Hungary ügyvezető igazgatója közös sajtóközleményükben.
Kérdés, hogy sikerül-e mindent szabályozni, amely a jogkereső polgárok számára is garantálni tudja, hogy ne essen csorba a jogaikon – vagy ehhez a szakma rugalmasságára és józan eszére van szükség? A közjegyzői eljárásokban alkalmazott iratbetekintés jog veszélyhelyzetben történt átalakulását vizsgáljuk meg a következőkben.
A járvány miatt kihirdetett különleges jogrendben is fogadják az ügyfeleket a közjegyzők minden fontos és halaszthatatlan ügyben, de a veszélyhelyzet idejére új rendet alakítottak ki – tájékoztatott a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).
A jogalkotó a COVID-19 járvány megfékezésére irányuló primer törekvései érvényesülése érdekében, szem előtt tartva a közjegyzői okiratszerkesztési tevékenység nemzetgazdasági és vélhetően a jövőben válságkezelési folyamatokban való elengedhetetlen szükségességét, infokommunikációs eszközök alkalmazását tette lehetővé közjegyzői eljárásokban. A közjegyzői törvény általános szabályoktól való alkalmazása nem kötelezettség, hanem lehetőség, ugyanakkor a közjegyzői okiratok távközlési eszköz igénybevételével – részben tehát személyes kontaktus nélkül – történő készítése nyilvánvalóan hozzájárul a járvány megfékezése érdekében tett intézkedések hatékony érvényesüléséhez.
A jogászi hivatásrendekről szóló cikksorozatunk zárásaként dr. Pulinka Mihállyal beszélgettünk, aki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) Jogi Irodájának irodavezető-helyettese, mellette pedig közjegyzőhelyettes dr. Molnár Judit (Budapest XIX. kerületi) közjegyző mellett.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben nem az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek megfelelően szabályozta a közjegyzői fegyelmi bíróságok megalakításával és eljárásával kapcsolatos egyes részletszabályokat.
Amennyiben a fél, azaz mind a jogosult, mind pedig a kötelezett rendelkezik magyarországi kézbesítési címmel, ez a közjegyzői nemperes eljárás szinte bármilyen pénzköveteléssel kapcsolatban igénybe vehető. Évente átlagosan félmillió eljárás indul, ami nagyjából a polgári peres eljárások duplája.
Hazánkban az öröklés rendjét elsősorban az örökhagyó végintézkedése határozza meg, amelynek biztos előkerülésére garanciát jelent a közjegyzőnél letétbe helyezett vagy általa készített végintézkedés: azok ugyanis bekerülnek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így az örökhagyó gondoskodhat arról, hogy halála esetén végakarata feltétlenül érvényesüljön.
A Kjnp. alapján a közjegyzők a bíróságok eljárásához hasonló szabályozás mellett folytathatják le az előzetes bizonyítást, ugyanis a Kjnp. 1.§ (2) bekezdése alapján a közjegyző eljárása a bíróság eljárásával azonos hatályú.
Budapesti Jogászbál 1832 óta szólítja meg a hazai jogásztársadalom mellett a polgári értékrend iránt elkötelezett közönséget.
