Bejegyzések a ‘Munka Törvénykönyve’ címkével ellátva

Vezetői megbízás érvénytelensége

Ha a közalkalmazott vezetői megbízását és annak elfogadását a felek a Kjt. kógens rendelkezése ellenére nem foglalták írásba, az érvénytelen.

Reprodukciós eljárás – munkajogi védelem és kedvezmények

A jelen cikkben az emberi reprodukciós eljárásban való részvétellel összefüggő munkajogi szabályokat mutatjuk be.

Nem vagyoni kártérítés a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén

Ha a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt a munkavállalót egészségkárosodás éri, a munkáltató a kár megtérítésére kötelezhető.

A munkavállalóra bízott munkaeszközben bekövetkező kár megtérítése

Tekintettel arra, hogy a munka segédeszközök, például munkagépek, kommunikációt segítő készülékek vagy más felszerelés nélkül a legritkább esetben végezhető, a munkáltató maga biztosítja, hogy a munkavállaló rendelkezésére álljon minden, ami annak munkavégzéséhez szükséges. Azonban, ami elromolhat, az el is romlik, illetve el is rontják, ami pedig elveszhet, azt el is veszítik, az ebből eredő kár viselése pedig körültekintő eljárás mellett a munkavállalóra telepíthető.

Két munkavállaló egy munkakör – a munkakörmegosztás szabályai

A leggyakoribb munkaviszonytípus az, amikor egy adott munkaszerződést egy munkáltató és egy munkavállaló köt meg. Előfordulhat azonban az, hogy akár munkavállalói, akár munkáltatói oldalon több személy van jelen. Előbbi esetében munkakörmegosztásról, utóbbi esetben pedig több munkáltató által létesített munkaviszonyról beszélhetünk. Jelen írásunkban a munkakör megosztására fókuszálunk.

Karrierutazás jogász diplomával III. – Lehetőségek a köz szolgálatában kormánytisztviselőként

Folytatódik cikksorozatunk, és az oktatói, kutatói karrier bemutatása után ebben a részben a közszférán belül kormánytisztviselőként rendelkezésre álló lehetőségeket, tapasztalatokat mutatjuk be. Az év elején hatályba lépett új törvénnyel ez az életpálya is változás alatt áll, így érdemes ezt is figyelembe venni, mielőtt elhamarkodottan döntenénk.

Jogszerű a próbamunka?

Bármilyen súlyos is a munkaerőhiány, a munkáltatók nem engedhetik meg maguknak a munkavállalók előszűrésének elhagyását, azt, hogy fizikai munkakörökben gyakorlati készségeiket, szellemi munkakörökben pedig a tudásukat, felkészültségüket ne mérjék fel a munkaviszony létesítését megelőzően. A próbamunka elsőre megfelelő eszköznek tűnhet erre a célra, fontos azonban szem előtt tartani, hogy az a kiválasztásnak egy kétségkívül jogellenes formája.

„Túlhajtás nélkül” – azaz: mennyit lehet dolgozni egy nap?

A munkaidőről szóló fejezet a munka törvénykönyvének (Mt.) egyik legnehezebben érthető része. Ha csak arra az alapvető kérdésre keressük a választ, hogy legfeljebb hány órát lehet egy nap vagy egy héten dolgozni, máris értelmezési nehézségekbe ütközhetünk. A törvény ugyanis egy helyen azt írja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8 óra, majd néhány szakasszal később azt olvashatjuk, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra lehet. Megnyugtatásképpen: az első látásra fennálló ellentmondás természetesen csak látszólagos. Azonban a helyes válasz megtalálásához nem árt némi ismeret az Mt. munkaidő mennyiségével és beosztásával kapcsolatos szabályozásának rendszeréről.

Kúria: indokolt a munka törvénykönyve módosítása

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a munkavállalókat érintő versenytilalmi és tanulmányi szerződések vizsgálata után felvetette a munka törvénykönyve (Mt.) módosításának szükségességét.

Hasznos időszak vagy bizonytalan átmenet?

Magyarországon egy új munkaviszony többnyire próbaidővel kezdődik. Sokan erre bizonytalan időszakként tekintenek, pedig valójában a munkavállaló és a munkáltató számára is egy hasznos jogintézmény. Segítségével rövid idő alatt kiderülhet, hogy a szerződő felek hosszútávon is együtt tudnak-e működni. Hogy pontosan mit érdemes tudni róla, arról az OBH Deutschné dr. Kupusz Ildikót, a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnökét kérdezte.