Bejegyzések Munka Törvénykönyve címkével


Munkavállaló díjazása munkavégzés hiányában
2020. február 11. Cégvilág

Munkavállaló díjazása munkavégzés hiányában

A munkavállalók egyik legfőbb kötelezettsége a munkáltatójuk felé a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség, amiért a munkáltató a munkavállaló részére munkabért fizet. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a munkavállalók valamilyen okból (pl. betegség) nem tudnak munkát végezni, ám ugyanúgy jogosultak a törvényben meghatározott díjazásra.

Közös megegyezés esetén is levonható a munkabérelőleg a munkabérből
2020. február 4. Cégvilág

Közös megegyezés esetén is levonható a munkabérelőleg a munkabérből

Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van (az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint), hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.

Idegen nyelv a munkajogban
2020. január 14. Cégvilág

Idegen nyelv a munkajogban

A keletről érkező, relatíve olcsónak számító munkaerő, illetve a nyugatról betelepülő multinacionális gyárak Magyarországra érkezésével egyidejűleg a magyarul nem beszélő munkavállalók, menedzsmenttagok száma is jelentősen megnőtt az országban. Tekintettel arra, hogy a Magyarországon történő munkavégzésre a felek állampolgárságától, illetve bejegyzett székhelyétől függetlenül a magyar munkajog az irányadó, a munkajog idegen nyelvű alanyai tekintetében is elsősorban a magyar jogszabályokra kell figyelemmel lenni.

Dies irae, avagy a felmondás napja
2019. december 31. Cégvilág

Dies irae, avagy a felmondás napja

Ha a felmondás közlésével kapcsolatban jogvita adódik, minden esetben a felmondó félnek kell alátámasztania a közlés megtörténtét, szabályosságát. Az elbocsátást fontolgató munkáltatónak tehát körültekintőnek kell lennie nemcsak a felmondás megfogalmazását, hanem a közlés körülményeinek megteremtését illetően.

Jogszabályszerkesztés, céges szabályzatkészítés: a pontosság és a „rugalmatlanság” jobb
2019. december 16. Szakma

Jogszabályszerkesztés, céges szabályzatkészítés: a pontosság és a „rugalmatlanság” jobb

A jogszabályi kodifikáció és a céges compliance tevékenység során nemcsak a tartalmi, hanem a formai szempontból való megfelelés is egyre fontosabbá válik a digitális világ miatti exponenciálisan növekvő információtömeg, és annak egyre gyorsabb, pontosabb feldolgozásának és felhasználhatóságának igénye miatt. Cikkünkben bemutatunk néhány tipikusan elkövetett hibát, és kitérünk a rugalmas vs. merev hivatkozás dilemmájára.

A határozott idejű kormánytisztviselői jogviszony szabályai
2019. december 10. Napi

A határozott idejű kormánytisztviselői jogviszony szabályai

A közszolgálati jogviszonyban különös tekintettel a kötött létszámgazdálkodásra a munkáltatónak meghatározott létszámmal kell ellátnia a feladatát és e kötelezettségét akkor is teljesítenie kell, amikor valamely álláshelyet betöltő kormánytisztviselő meghatározott ideig nem tud munkát végezni. Erre az esetre lehetőséget biztosít a törvény a munkáltatónak arra, hogy a feladatai ellátása érdekében a távollévő kormánytisztviselő helyettesítéséről határozott idejű közszolgálati tisztviselői jogviszony létesítésével gondoskodjon.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan
2019. december 6. Napi

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.

Tilos a munkahelyi szerelem?!
2019. november 27. Cégvilág

Tilos a munkahelyi szerelem?!

A munkavállalótól csak olyan információ közlésére kötelezhető, amely lényeges a munkaviszony szempontjából, és nem sérti a munkavállaló személyhez fűződő jogát. Ebből következően a munkáltató nem írhatja elő a létrejött párkapcsolatok bejelentésének kötelezettségét.