Szabadságra jogosító időszakok jelentősen túlmutatnak a ténylegesen munkában töltött periódusokon. Számos olyan távolléti idő is szabadságra jogosítónak számít, amelyre a munkáltatónak még munkabért sem kell fizetnie. Cikkünkben részletesen áttekintjük a szabadságra jogosító időszakokat.
Nem könnyű megítélni, hogy az a munkavállaló, akinek a munkaideje alatt alig vannak látványos, kézzelfogható teendői, vajon kemény szellemi munkát végez, vagy valóban lényegében semmit nem csinál. A munka törvénykönyve ismeri az ún. „készenléti jellegű munkakör” kategóriáját, amely éppen azon munkavállalói csoportokat foglalja magukban, akik jellemzően alacsony terhelés mellett végzik a munkájukat. A készenléti jellegű munkakörösök vonatkozásában a hosszabb munkaidővel illetve intenzívebb beosztásban való foglalkoztatás is lehetővé válik. Cikkünkben áttekintjük, hogy – a vonatkozó uniós szabályokat és a bírói gyakorlatot is figyelembe véve – kik minősíthetők készenléti jellegű munkakörben dolgozóknak, és milyen speciális szabályokat von maga után az ő foglalkoztatásuk.
A munka törvénykönyvének módosítása szakmailag több szempontból indokolható, sok esetben tisztább jogi helyzetet teremt a munka világában. A baj inkább abból fakad, hogy a fejekben sok minden összekeveredik, ami nem segíti a tisztán szakmai megközelítést – mondta lapunknak adott interjújában dr. Pál Lajos munkajogi ügyvéd.
