A munkavállalók egyik legfőbb kötelezettsége a munkáltatójuk felé a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség, amiért a munkáltató a munkavállaló részére munkabért fizet. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a munkavállalók valamilyen okból (pl. betegség) nem tudnak munkát végezni, ám ugyanúgy jogosultak a törvényben meghatározott díjazásra.
Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van (az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint), hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.
Munkavállalói kötelezettségeket fogalmazhatnak meg a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, így különösen a munkaviszonyt szabályozó jogszabályok valamint a munkavállalókra irányadó kollektív szerződés. A jogszabályok közül természetesen a Munka Törvénykönyve a leglényegesebb. Sajnos nem segít átlátni a munkavállalói kötelezettségek rendszerét, hogy e törvénykönyv a legkülönfélébb helyeken, elszórtan tartalmaz a munkavállalókra kötelezettségeket rovó rendelkezéseket.
az ILO sokat tett a rabszolga-, gyermek- és kényszermunka visszaszorításáért, valamint a nemek közötti esélyegyenlőségért. A XXI. század kihívásai, a modern ragszolgatartás és az embertelen munkakörülmények felszámolása, például a dél-kelet-ázsiai textil üzemekben válaszra várnak.
A munkaidőről szóló fejezet a munka törvénykönyvének (Mt.) egyik legnehezebben érthető része. Ha csak arra az alapvető kérdésre keressük a választ, hogy legfeljebb hány órát lehet egy nap vagy egy héten dolgozni, máris értelmezési nehézségekbe ütközhetünk. A törvény ugyanis egy helyen azt írja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8 óra, majd néhány szakasszal később azt olvashatjuk, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra lehet. Megnyugtatásképpen: az első látásra fennálló ellentmondás természetesen csak látszólagos. Azonban a helyes válasz megtalálásához nem árt némi ismeret az Mt. munkaidő mennyiségével és beosztásával kapcsolatos szabályozásának rendszeréről.
Javában dübörög a nyári szünet. Sok diák nem csak pihenéssel, hanem munkával is tölti ezeket a heteket. Jogi szempontból azonban számos olyan dolog felvetődik, amire érdemes figyelni. Az OBH dr. Kormos Jánossal, a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megbízott elnökhelyettesével beszélgetett a témáról.
A munkáltatónak úgy kell megszerveznie a munkarendet, hogy a munkaidő részeként kerüljön sor az előkészítő tevékenységekre, illetve ugyanígy, a munka végeztével még a munkaidő vége előtt legyenek elvégezhetőek a befejező cselekmények.
A kormányzati szolgálati jogviszony a Kormány és a kormánytisztviselő között jön létre. A Kormány munkáltatóként való deklarálása szimbolikus, a kormánytisztviselői kar egységességének erősítését szolgálja. A kormányzati szolgálati jogviszony fennállását és tartalmát nem érinti a Kormány összetételének megváltozása és a Kormány megbízatásának megszűnése. A kormánytisztviselő felett a munkáltatói jogokat a Kormány nevében főszabályként a kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője gyakorolja. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkáltatói jogok gyakorlását írásban átruházhatja a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőre. Az átruházott munkáltatói jogkör azonban már nem ruházható tovább. Vannak olyan alapvető munkáltatói jogok, amelyek esetében a kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) kizárja a delegálást, így nem ruházható át a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyen ellátandó feladat meghatározása, az alaplétszámba tartozó álláshely betöltése szakmai követelményeinek meghatározása, a betölteni engedélyezett, központosított álláshely- állományba tartozó álláshelyen ellátandó feladat meghatározása és az állás betöltése szakmai feltételeinek meghatározása. A jogviszony keletkezése, nyugvása A kormányzati szolgálati jogviszony betöltése kiválasztási eljárás útján történhet, amely meghívásos vagy pályázati lehet. A kormányzati szolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Fontos újítás, hogy a Javaslat bevezeti a kormányzati szolgálati…
Nem vezetett eredményre a szakszervezetek és Kósa Lajos országgyűlési képviselő egyeztetése. A szakszervezetek szerint a 36 hónapos munkaidőkeret európai uniós irányelvet sért.
