Betekintő a XVII. Magyar Munkajogi Konferencia szerkesztett előadásaiba
Munkajogi e-learning kurzus 5 kreditpontért annak, aki lemaradt a XVII. Munkajogi Konferenciáról. A cikkben ízelítőt adunk a tanfolyam tartalmából.
Bejegyzések munkajog címkével
Díjazott munkajogász és kodifikátor – Interjú dr. Pál Lajossal
Dr. Pál Lajosnak ítélték oda az idei Pro Iure Laboris Díjat a XVII. Magyar Munkajogi Konferencián a magyar munkajog művelésében szerzett kiemelkedő érdemeiért. Az elismerés különlegessége, hogy azt a rendezvény szakmai házigazdájaként vehette át dr. Pál Lajos. Interjúnkban többek között erről, az online konferencia tapasztalatairól és a járványhelyzet miatt amúgy is „különös erőre kapott” digitális munkavégzés, a home office munkajogi jövőjéről is beszélgettünk a díjazottal.
Erősödik a jogi tudományos kutatások szerepe a Kúrián
Szervezettebb formában, szabad kapacitásukat felhasználva végezhetik tudományos és kutatási tevékenységüket a főtanácsadók a Kúrián.
A munkáltató személyében bekövetkező változás és a tájékoztatási kötelezettség
A törvényi feltételek megvalósulása esetén a munkáltató személyében a változás akkor is bekövetkezik, ha az átvevő munkáltató a tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget – a Kúria eseti döntése.
A fizetés nélküli szabadság előnyei és hátrányai
A koronavírus okozta gazdasági nehézségekre sok munkáltató első reakciója a munkavállalók fizetés nélküli szabadságolása volt. Ez mindkét fél számára előnyös lehet, hiszen a munkáltató nem veszíti el képzett munkaerejét, utóbbi pedig, amint lehet, újra munkába tud állni megszokott helyén. A fizetés nélküli szabadság azonban sok hátránnyal is jár, így alapos megfontolást igényel, érdemes-e élni vele.
Hétvégén is lejárhat…? – a próbaidő számításának buktatói
A próbaidőre nem a határidő, hanem az időtartam Mt. szerinti számításának szabályait kell alkalmazni.
Sipka Péter: A munkáltató felelőssége az otthoni munkavégzés során
Cikksorozatunkban rövid betekintést nyújtunk a XVII. Magyar Munkajogi Konferencia atmoszférájába – a negyedik részben dr. Sipka Péter ügyvédtől, a DE-ÁJK egyetemi adjunktusától olvashatnak egy gondolatébresztő részletet.
Ki nem túlórázhat?
A magyar munkajog igen megengedő a túlmunka – avagy a Munka Törvénykönyvének szóhasználatával: rendkívüli munkaidő – elrendelésével kapcsolatban abban az értelemben, hogy a munkáltatónak tulajdonképpen semmilyen rendkívüli helyzetet nem kell tudnia igazolni ahhoz, hogy a dolgozóknak túlmunkát írjon elő. Ezzel együtt a rendkívüli munkavégzésre való utasítás számos egyéb korlátozás alá esik.
Kun Attila: A szakszervezeti szervezkedés szabadsága versenyjogi kontextusban
Cikksorozatunkban rövid betekintést nyújtunk a XVII. Magyar Munkajogi Konferencia előadásaiba – a harmadik részben dr. Kun Attilától, a KRE-ÁJK tanszékvezető egyetemi docensétől olvashatnak egy gondolatébresztő részletet.
Meddig érvényesíthető a munkáltatóval szembeni munkajogi igény?
Mielőtt bírósághoz fordulnánk érdemes megismernünk, hogy az egyes jogszabálysértésekre meddig hivatkozhatunk és kiszámítani, hogy mely követeléseink évültek el.