Szabadságra jogosító időszakok jelentősen túlmutatnak a ténylegesen munkában töltött periódusokon. Számos olyan távolléti idő is szabadságra jogosítónak számít, amelyre a munkáltatónak még munkabért sem kell fizetnie. Cikkünkben részletesen áttekintjük a szabadságra jogosító időszakokat.
Nem könnyű megítélni, hogy az a munkavállaló, akinek a munkaideje alatt alig vannak látványos, kézzelfogható teendői, vajon kemény szellemi munkát végez, vagy valóban lényegében semmit nem csinál. A munka törvénykönyve ismeri az ún. „készenléti jellegű munkakör” kategóriáját, amely éppen azon munkavállalói csoportokat foglalja magukban, akik jellemzően alacsony terhelés mellett végzik a munkájukat. A készenléti jellegű munkakörösök vonatkozásában a hosszabb munkaidővel illetve intenzívebb beosztásban való foglalkoztatás is lehetővé válik. Cikkünkben áttekintjük, hogy – a vonatkozó uniós szabályokat és a bírói gyakorlatot is figyelembe véve – kik minősíthetők készenléti jellegű munkakörben dolgozóknak, és milyen speciális szabályokat von maga után az ő foglalkoztatásuk.
A felmondás közlésének jogszerűségét az arra hivatkozó félne kell bizonyítania.
Cikkünkben említést teszünk a vállalati belső visszaélés-vizsgálatról, illetve a compliance szabványosításának kérdéseiről.
Dr. Bognár Alexandra, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti, hogy hogyan állunk jelenleg Európában és Magyarországon a visszaélés bejelentési rendszerekkel, mire jók ezek a rendszerek és mit mutat a közelmúlt tapasztalata, illetve az új EU irányelvre is kitér.
A jogalkotó a járványhelyzetre is tekintettel új, a foglalkoztatást elősegítő törvényt fogadott el, mely mind az álláskeresőknek, munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak kíván segítő kezet nyújtani.
Az egyik tagállamban kiállított A1 és E101 igazolás a másik tagállam bíróságait kizárólag a szociális biztonság területén köti.
A törvény indokolása szerint a hétköznapra eső munkaszüneti napot attól függetlenül le kell vonni, hogy a munkavállaló a beosztása szerint e napon egyébként végez-e munkát vagy sem. Az így kieső munkaidőre járó díjazást ellensúlyozza az Mt. 146. § (3) bekezdés d) pontja, amikor előírja, hogy erre az időre a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
Ha a várandós munkavállaló az év során több hónapot dolgozott és a vele azonos munkakörben lévők jutalmat kapnak, akkor az a táppénzen lévő várandós munkavállalónak is jár.
Az oktatási intézményekben október 1-jével elkezdődött a kötelező testhőmérséklet-mérés, amely minden diákot és tanárt érint. Ugyanakkor a lázmérés bármely más szervezet, így például egy munkáltató esetében is felmerülhet, hiszen alkalmas eszköz lehet a koronavírus egyik tünetének egyszerű és hatékony megállapítására.
