Bejegyzések munkavédelem címkével


2020. június 16. Jogtár® Infó

Mi fán terem a HSE?

A szakemberek számára nem újdonság a rövidítés, a laikus munkavállalók számára azonban még sokszor ismeretlen kifejezés a HSE. Tisztázzuk is rögtön az elején, mit jelent a rövidítés? A HSE az angol Health, Safety, Enviroment szavak kezdőbetűjéből áll, ami az egészség-, biztonság- és környezetvédelem kifejezéseket takarja. Viszonylag új szakterületről van szó – a magyar munkavédelmi törvény csak 1998-ban született meg -, ezért a magyar rövidítés egyelőre nem honosodott meg, az angol HSE rövidítés használata az elterjedt. Mi a HSE célja? A HSE – és persze a mögötte lévő jogszabályok összessége – egy összetett normarendszert takar, aminek megalkotását a jogi szabályozókon túl komoly erkölcsi, pénzügyi és tulajdonosi motiváció is indokolta. Munkavédelem, egészség- és biztonságvédelem Az emberi élet és egészség mindenek feletti védelme a HSE egyik fő mozgatórugója, és ez független attól, hogy munkavállalóról, üzemi-szolgálati területen tartózkodó személyről, vagy egyszerűen csak egy ott vendégként vagy véletlenül tartózkodó személyről beszélünk. Sőt, a HSE szabályrendszer felállítói jellemzően figyelembe veszik a lelki egészséget is. Ez nem is csoda, hiszen a testi és lelki egészséghez való jog az alkotmányban rögzített egyetemleges jog. Persze a HSE szabályok megalkotásakor nem szabad figyelmen kívül hagyni a már…

Munkajog és tb járvány idején
2020. március 2. Cégvilág

Munkajog és tb járvány idején

Nem árt tisztában lenni azzal, hogy milyen következményei lehetnek egy járványügyi intézkedésnek a munkaviszonyunkra, társadalombiztosítási helyzetünkre.

„Túlhajtás nélkül” – azaz: mennyit lehet dolgozni egy nap?
2019. szeptember 25. Szakma

„Túlhajtás nélkül” – azaz: mennyit lehet dolgozni egy nap?

A munkaidőről szóló fejezet a munka törvénykönyvének (Mt.) egyik legnehezebben érthető része. Ha csak arra az alapvető kérdésre keressük a választ, hogy legfeljebb hány órát lehet egy nap vagy egy héten dolgozni, máris értelmezési nehézségekbe ütközhetünk. A törvény ugyanis egy helyen azt írja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8 óra, majd néhány szakasszal később azt olvashatjuk, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra lehet. Megnyugtatásképpen: az első látásra fennálló ellentmondás természetesen csak látszólagos. Azonban a helyes válasz megtalálásához nem árt némi ismeret az Mt. munkaidő mennyiségével és beosztásával kapcsolatos szabályozásának rendszeréről.

A tényállás kiegészítését rendelte el a Kúria
2019. július 11. Napi

A tényállás kiegészítését rendelte el a Kúria

A bíróságok tájékoztatási kötelezettsége és a feleket terhelő bizonyítási szabályok figyelembevételével kell állást foglalni arról, hogy a munkavállaló betegségének munkaviszonnyal való összefüggése nagymértékben valószínűsíthető-e, továbbá megállapítható-e, hogy a kárt a munkáltató működésével összefüggésben szenvedte el.

Munkáltató felelőssége a munkavállaló egészségkárosodásáért
2019. július 10. Napi

Munkáltató felelőssége a munkavállaló egészségkárosodásáért

A munkáltató által ismerten a partnere által a közöttük lévő szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan nyújtott vendéglátás, azaz a megrendelőnél a helybeli szokásoknak megfelelően adott vacsorán a munkavállalói részvétel a munkáltató üzleti érdekébe és a gazdasági működésének kockázatába tartozik.

Egy tragikus büntetőügyet és egy izgalmas munkajogi esetet mutat be a Kúria két új videófilmje
2019. július 9. Szakma

Egy tragikus büntetőügyet és egy izgalmas munkajogi esetet mutat be a Kúria két új videófilmje

Elkészült a “Kúriai esetek” videós kerekasztal-beszélgetés sorozat két újabb epizódja. Az egyik kisfilm egy tragikus büntetőügyet mutat be, egy olyan esetet, amelyben egy család halálra éheztette gyermekét. A másik videóban a szereplők arról beszélgetnek, kit és miért terhel felelősség, ha egy munkavállaló (kéményseprő) munkája során súlyos balesetet szenved.

Több mint munkahelyi hanyagság
2019. július 1. Szakma

Több mint munkahelyi hanyagság

Az OBH Jogos a kérdés rovata dr. Nagy Ágnessel, a Miskolci Törvényszék tanácselnökével készített interjút a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésről.