A jogi személy döntéshozó szervének ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével tartható meg, vagy határozathozatalára az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet. A jognyilatkozatok e-mail-ben is közölhetőek.
Kihirdették a veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvényt, mely többek között a jogi személyekre, társasházakra és köztestületekre is tartalmaz a rendestől eltérő szabályozást. Cikksorozatunk első részében ezeket mutatjuk be részletesen.
A veszélyhelyzet ideje alatt bizonyos esetekben a Ptk.-tól eltérő szabályokat kell alkalmazni a cégek és más jogi személyek, illetve nem jogi személy szervezetek működése során. Ez érinti a döntéshozatal módját, a beszámolókat, és adott esetben akár az osztalék kifizetését is. Az ügyvezetés többletjogosultságokat kaphat, és a határozatképesség, valamint bizonyos megbízatások ideje is meghosszabbodhat.
A részvénykönyvvezetés összetett feladat és megfelelő szakértelemet igényel.
A törvény megalkotására alapvetően a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése érdekében kihirdetett 2007/36/EK irányelv módosítása következményeként került sor [az irányelvet a 2017. május 17-i 2017/828 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosította]. A módosítás elsődlegesen nem társasági jogi, hanem pénzügyi piacokat érintő versenyképességi kérdéseket érintett. Megalkotását többek között a pénzügyi válság tapasztalatai indokolták, amelyek rámutattak arra, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők túlságosan rövid távú megtérülésre összpontosítanak, ami az optimálistól elmaradó vállalatirányítást és teljesítménymutatókat eredményez. Vagyis a klasszikus társasági jogi előírások nem képesek hatékonyan kezelni a tőzsdei cégekben a gazdasági folyamatok által fokozottabbá váló, a társaság befektető tulajdonosai és a társaság irányítói között feszülő érdekellentéteket (rövid és hosszú távú érdekek). A törvény általános indokolásában kiemelik, hogy a társasági jog keretein belül a felelős vállalatirányítás (corporate governance) szabályanyaga alkalmas megfelelően reagálni a gazdasági-társadalmi kihívásokra; a tagsági jogok gyakorlásának, valamint a társaság szervezeti rendszerének, az elkülönülő szervek közötti feladat és funkciók vizsgálatát helyezi előtérbe. A felelős vállalatirányítás nyilvánosan működő részvénytársaságok kapcsán kimunkált szabályanyaga alkalmas arra, hogy a nyilvánosság, az átláthatóság és a tényleges tulajdonosi szerepvállalás erősítésével a menedzsmentet ösztönözze a felelős vállalatirányításra és…
