Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések önkormányzat címkével

Jogszabályszerkesztés, céges szabályzatkészítés: a pontosság és a „rugalmatlanság” jobb
2019. december 16. Szakma

Jogszabályszerkesztés, céges szabályzatkészítés: a pontosság és a „rugalmatlanság” jobb

A jogszabályi kodifikáció és a céges compliance tevékenység során nemcsak a tartalmi, hanem a formai szempontból való megfelelés is egyre fontosabbá válik a digitális világ miatti exponenciálisan növekvő információtömeg, és annak egyre gyorsabb, pontosabb feldolgozásának és felhasználhatóságának igénye miatt. Cikkünkben bemutatunk néhány tipikusan elkövetett hibát, és kitérünk a rugalmas vs. merev hivatkozás dilemmájára.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!
2019. december 13. A jövő jogásza

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

Jogállami mérce, hogy a jogalkotó nemcsak megalkotni, hanem betartani is köteles az általa alkotott jogszabályban foglaltakat
2019. október 25. Szakma

Jogállami mérce, hogy a jogalkotó nemcsak megalkotni, hanem betartani is köteles az általa alkotott jogszabályban foglaltakat

Ami a tényállást illeti, az önkormányzat képviselő-testülete 2018. július 10-én rendes ülést tartott. A szervezeti és működési szabályzat (SMSZ) értelmében a képviselő-testület rendes üléseinek időpontját a képviselő-testület 2018. évi munkaterve tartalmazza. Az SZMSZ szerint a képviselő-testület az év júliusára és augusztusára nem tervez rendes ülést, ülésszünetet tart, így a Munkaterv sem tervezett 2018. július és augusztus hónapokra rendes ülést. A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása során megállapította, hogy a képviselő-testület rendes ülésének összehívására, valamint az ülés napirendjének elfogadására, az SZMSZ, a Munkaterv és jogszabályba ütköző módon került sor. A törvényességi felhívással a képviselő-testület nem értett egyet. Az ismételt törvényességi felhívást követően a képviselő-testület 2019. február 15-én megtartott ülésén újra úgy döntött, hogy nem ért egyet a törvényességi felhívással, ismételten elfogadta és megerősítette a képviselő-testület 2018. július 10. napi rendes ülésének napirendjéről szóló határozatát, és határozatban döntött arról, hogy ismételten elfogadja és megerősíti a 2018. július 10-ei ülésen hozott önkormányzati rendeletet (Ör.). Mivel az ismételt törvényességi felhívás is eredménytelevolt, a kormányhivatal a Kúriához fordult, kezdeményezte az Ör. törvényességi vizsgálatát és megsemmisítését.   A kormányhivatal indítványa A kormányhivatal indítványában hivatkozott arra, hogy az…

A képviselők és polgármesterek összeférhetetlensége
2019. október 4. Szakma

A képviselők és polgármesterek összeférhetetlensége

Bár még javában zajlik az önkormányzati választási kampány, érdemes kitekinteni az önkormányzati képviselőket és polgármestereket érintő összeférhetetlenségi szabályokra, hiszen a választásokat követően már csak szűkös időkeret van az összeférhetetlenség megszüntetésére, a nem kellő odafigyelés pedig akár a küzdelmesen megszerzett mandátum elvesztésével járhat.   Az összeférhetetlenségi szabályok a közbizalom megőrzésének egyik legfontosabb eszközei, de kiemelkedő szerepük van a hatalom megosztásának, az államhatalmi ágak elválasztásának biztosításában is. Kizárja az eltérő, vagy egymással hierarchikus, felügyeleti, ellenőrzési viszonyban álló hatalmi pozíciók egy kézben történő egyesülését, az elfogultságot és a személyi érdekeltség visszaélésszerű érvényesülését. [Lásd: Kommentár a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényhez - Fábián Adrián] Általánosságban az összeférhetetlenségi rendelkezés meghatározott tisztséget viselőket, bizonyos munkakörök betöltőit, vagy foglalkozást gyakorlókat kizárhat a valamely funkcióra választhatók vagy kinevezhetők köréből. Másik oldalról vannak olyan összeférhetetlenségi előírások is, melyek alapján bizonyos tisztséget, munkakört betöltők vagy foglalkozást űzők valamely tisztségre, munkakörbe választásuk, kinevezésük esetén csak akkor maradhatnak új pozíciójukban, ha az összeférhetetlennek minősülő korábbi tisztségükről, munkakörükről, foglalkozásukról lemondanak, vagy azt szüneteltetik. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szerint (határozatlan összeférhetetlenségi ok), hogy a…

Az érzékeny pont: szavazás mozgóurnával
2019. szeptember 10. Szakma

Az érzékeny pont: szavazás mozgóurnával

A mozgóurnás szavazás a választási eljárás egyik legérzékenyebb pontja. Ennek során ugyanis a szavazóurna és a szavazólapok kikerülnek a szavazatszámláló bizottság egészének felügyelete alól, és csupán annak két tagja viszi ki azokat a választópolgárokhoz. Ezen a két tagon múlik a szavazás tisztaságának biztosítása. A Velencei Bizottság ezzel kapcsolatban annyit rögzít, hogy a mozgóurnás szavazást csak olyan szigorú feltételekkel lehet megengedni, melyek kizárják a csalás minden lehetőségét. A hatályos szabályok szerint a mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogvatartása miatt gátolt választópolgár nyújthatja be. Egyéb indokok (például munkavégzési kötelezettség teljesítése) alapján nincs lehetőség mozgóurna igénylésére. Mozgóurna a lakóhely vagy 2019. június 26-ot megelőzően létesített tartózkodási hely szerinti szavazókörben lévő címre kérhető. Mindez jelenti azt is, hogy ha adott esetben a szavazókörén kívül eső kórházba kerül a választópolgár, akkor először át kellene jelentkeznie, amire önkormányzati választás esetén korlátozott lehetőségek vannak. A kérelem benyújtása és tartalma A mozgóurna iránti kérelmet az alábbi módon és időpontig lehet igényelni: ONLINE a helyi választási irodához a) ügyfélkapus azonosítás nélkül: a szavazást megelőző 4. napon (szerdán) 16.00 óráig, b) ügyfélkapus azonosítással:…

Önkormányzati választások: átjelentkezéssel lehet a tartózkodási helyen is szavazni
2019. szeptember 4. Szakma

Önkormányzati választások: átjelentkezéssel lehet a tartózkodási helyen is szavazni

Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy mikre is lehet pontosan szavazni majd az őszi önkormányzati választásokon, most az jelölés, ajánlás és a szavazás körüli bizonytalanságokat igyekszünk eloszlatni.   A szavazásra jogosultak köre Az Alaptörvény szerint egyrészt minden nagykorú magyar állampolgárnak, másrészt az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó és választható legyen. Ezen felül a Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek szintén jogot biztosít az Alaptörvény arra, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.   Nem lehet külképviseleten szavazni A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár csak a lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja [XXIII. cikk (5) bekezdés]. Ezzel a szabállyal az Alaptörvény kizárja a külképviseleti szavazás lehetőségét a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán. Aki tehát bármilyen oknál fogva, nem tartózkodik a szavazás napján a lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén, az nem vehet részt a szavazáson. Ideiglenes lakóhellyel rendelkezők – szavazhat, de nem ajánlhat Az országgyűlési választásokhoz…

Ülj be a legizgalmasabb perekre!
2019. június 24. A jövő jogásza

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.