Ha a követelés összegének utólagos módosítására (a keresetváltoztatásra) a fél hibáján kívüli okból vagy az ellenfél per folyamatban léte alatt történő teljesítése miatt van szükség, a felet nem lehet teljes egészében pervesztesnek tekinteni, azaz a perköltség szempontjából a pernyertesség-pervesztesség kérdését a leszállított követelés és az érdemi rendelkezés egybevetése útján kell meghatározni – a Kúria eseti döntése.
A Kúria egy 2001. évben indult perrel kapcsolatos ügyvédi megbízási díjkövetelésről hozott döntést, amellyel egy tíz éve húzódó, széleskörű bizonyítási anyagot tartalmazó pert fejezett be.
Dr. Tóth M. Gábor a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke állásfoglalásért fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz arra vonatkozóan, hogy a pernyertes fél által a részére megítélt és ellenérték fejében az ügyvédre engedményezett perköltség a Hpt. hatálya alá tartozó üzletszerű követelésvásárlásnak minősül-e.
A jogsértő bizonyítási eszközök vonatkozásában az új Pp. – szemben a korábbival – konkrét rendelkezésekkel ad iránymutatást a felek és a bíróság részére. Vajon elérkezett az „ablakon befújt” okiratok alkonya?
