Tíz évvel ezelőtt, 2014. március 15-én lépett hatályba a 2013-ban elfogadott Polgári Törvénykönyv. Ebből az alkalomból beszélget a kodifikáció folyamatáról, a kódex újításairól és a jogalkalmazásra gyakorolt hatásáról dr. Vékás Lajos professzor, aki az új Ptk-t előkészítő szakétői bizottság vezetője volt, és dr. Gárdos Pétert ügyvéd, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének docense.
Sorozatunk harmadik részében Leszkoven László írását ajánljuk figyelmükbe, amely a Polgári Jog Online szakfolyóirat 2016. évi 3. számában jelent meg.
Tíz évvel ezelőtt, 2014. március 15-én lépett hatályba a 2013-ban elfogadott Polgári Törvénykönyv. Ebből az alkalomból közlünk szemelvényeket a 2016-ban útjára indított Polgári Jog online szakfolyóiratból, amelynek középpontjában olyan kérdések állnak, amelyeket az újrakodifikált kódex előkészítésének folyamata vetett fel, és amelyek esetleg máig nem kerültek nyugvópontra, vagy a törvény alkalmazási gyakorlata hozott felszínre.
Tíz évvel ezelőtt, 2014. március 15-én lépett hatályba a 2013-ban elfogadott Polgári Törvénykönyv. Ebből az alkalomból közlünk szemelvényeket a 2016-ban útjára indított Polgári Jog online szakfolyóiratból, amelynek középpontjában olyan kérdések állnak, amelyeket az újrakodifikált kódex előkészítésének folyamata vetett fel, és amelyek esetleg máig nem kerültek nyugvópontra, vagy a törvény alkalmazási gyakorlata hozott felszínre.
A tanulmány célja a jogalkalmazók számára rövid áttekintést nyújtani az Emberi Jogok Bírósága szerteágazó gyakorlatának arról a szeletéről, amely kifejezetten az online térben megvalósult személyiségi jogsértéseket érinti. Ebből következően elsősorban azoknak a jogeseteknek, illetve vizsgálati szempontoknak a bemutatására koncentrál, amelyek az internet szerepéből és a közösségi kommunikációból fakadó sajátosságokat tükrözik. Nem terjed ki azokra a jogesetekre, amelyekben az internetes felületnek az értékelésben nincs jelentősége, az online platformtól függetlenül megfogalmazott elvekre és tesztekre pedig csak korlátozottan, a döntések értékeléséhez szükséges mértékben tér ki. A feladat jellegére figyelemmel igyekszünk a jogalkalmazás szempontjából fontos kérdésekre rávilágítani, a kritikai értelmezés ezért inkább háttérbe szorul.
A 2020. április 1-től bevezetett korlátozott precedensrendszer alapjaiban érintette azt, hogy mit tekintünk jognak, mi egy jogi norma tartalma. Az első három év tapasztalatairól rendezett kerekasztalbeszélgetést 2023. május 4-én a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete és az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszéke.
A jogegységi panaszeljárás értelmében a 2020. július 1. napján vagy azt követően hozott kúriai határozattal szemben jogegységi panasz terjeszthető elő arra hivatkozva, hogy jogkérdésben a kúriai döntés eltér a Kúria 2012. január 1-je után hozott, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett döntésétől.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) egyértelművé teszi, hogy jogegységi panasz a felülvizsgálatot megtagadó végzés ellen is benyújtható. Azonban a Bszi. a 41/D. § (2) bekezdésben szereplő jogkövetkezményen kívül semmilyen különös rendelkezést sem tartalmaz az ilyen végzés elleni jogegységi panasz feltételeire. A jogegységi panasz eljárás szabályai az érdemi határozat ellen benyújtott jogegységi panaszra és annak elbírálására vannak modellezve, nem egyértelmű, hogy ezek a szabályok a felülvizsgálatot megtagadó végzés elleni panasz eljárásban milyen módon alkalmazhatók. Az alábbiakban bemutatjuk a szabályozás ellentmondásosságát és kísérletet teszünk arra, hogy megfejtsük, a jogegységi panaszra vonatkozó rendelkezések milyen módon alkalmazandók a felülvizsgálatot megtagadó végzés elleni panasz esetében.
A jelen tanulmány a „korlátozott precedensrendszer” egyes kérdéseit elemzi a polgári jog területén. Az itt képviselt álláspont szerint a Kúria közzétett határozataiban foglalt jogértelmezésnek kötelező ereje ugyan nincs, viszont számos eljárásjogi jogintézmény áll rendelkezésre annak érdekében, hogy a peres fél az ilyen jogértelmezéstől történő indokolatlan eltérést vitassa. A Kúria közzétett határozatainak ilyen értelemben vett precedenshatása van, ettől még azonban a magyar jog nem lett precedensjog. A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben történő indokolatlan eltérésnek különböző eljárásjogi következményei lehetnek (felülvizsgálat, jogegységi panasz, jogegységi eljárás). A magyar jogban a jogkérdés mindig jogértelmezési kérdést jelent, tehát a jogi norma tartalmának kifejtését, konkretizálását. Az eltérés indokoltsága attól függ, hogy a jogszabálynak a Kúria közzétett határozatából megismerhető értelmezése a helyes, avagy a későbbi határozat ettől eltérő jogértelmezése. A Kúria közzétett határozatainak a hatályos eljárásjogi szabályok alapján kiemelkedő, központi szerepe van a joggyakorlat egységesítésében, azonban a bírói gyakorlat a jövőben sem szűkíthető le kizárólag a Kúria közzétett határozataira: más bírói ítéleteknek és iránymutatásoknak is lehet szerepe az egységes joggyakorlat kialakításában és a jogfejlesztésben.
