Bejegyzések polgári jog címkével


Digitális bűncselekmények – 5. rész
2021. július 8. Szakma

Digitális bűncselekmények – 5. rész

Etikus hacking, önvezető járművek, drónok, kriptovaluták, mesterséges intelligencia, online zaklatás, upskirting, cyberflashing, deepfake – csak néhány olyan fogalom, amely a büntetőjog-tudománytól új válaszokat vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt  Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja, széleskörű kitekintéssel a nemzetközi, illetve európai uniós instrumentumokra, valamint az angolszász és a német szakirodalomra és joggyakorlatra. Ambrus István alapvető dogmatikai intézményeket gondol újra, kimunkálja a digitális bűncselekmények kategóriáit, de bemutatja a büntetőjog által a digitalizáció legújabb eredményeire adható válaszokat is. A mű mindemellett a mindennapi életünket alapjaiban megváltoztató koronavírus-járványra, illetve a változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörére is részletesen kitér. Az alábbiakban a műnek egy az önvezető járművekkel foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet. 

Szarvasmarhának tekinthető-e a kutya? – Beszámoló az 1 éves a korlátozott precedensrendszer című online konferenciáról
2021. április 23. Szakma

Szarvasmarhának tekinthető-e a kutya? – Beszámoló az 1 éves a korlátozott precedensrendszer című online konferenciáról

Különösen örömteli és korántsem mindennapi egy olyan nyilvános esemény, melynek keretében a Kúria elnöke, a Magyar Jogász Egylet elnöke és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke cserél közösen tapasztalatot különféle szakmai kérdésekben. Még inkább emeli egy ilyen alkalom fényét, ha a prominens előadók sorát neves jogalkalmazók és egyetemi oktatók is gazdagítják.

A közigazgatás szerződéseinek elhelyezése a kontinentális és az angol jogrendszerben
2021. április 9. Szakma

A közigazgatás szerződéseinek elhelyezése a kontinentális és az angol jogrendszerben

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, A közigazgatás szerződései és a koncessziók Európában című könyv a közigazgatás által kötött szerződések sajátosságait vizsgálja a koncesszió intézményén keresztül. Cikkünkben a könyv egy részletét olvashatják el a közjog és a magánjog jogági felosztásról és a közigazgatás szerződéseinek az elhelyezéséről a német, az angol és a francia jogban. A könyv szerzője Dr. Várhomoki-Molnár Márta. A könyv alapjául szolgáló doktori disszertáció elnyerte a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének “Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima” 2020. évi díját.

Súlyosan gondatlan magatartás, mint a biztosítót mentesítő ok
2021. február 26. Szakma

Súlyosan gondatlan magatartás, mint a biztosítót mentesítő ok

Az életbiztosítási szerződés biztosítottja – a biztosító mentesülését eredményező – súlyosan gondatlan magatartást tanúsít, ha a veszélyhelyzetet maga idézi elő úgy, hogy az adott körülmények között számolnia kell a halálos eredmény kockázatával, de a következményekkel szemben nem készül fel semmilyen védekezésre – a Kúria eseti döntése.

Előreláthatóság a deliktuális kárfelelősségnél
2021. február 19. Szakma

Előreláthatóság a deliktuális kárfelelősségnél

Deliktuális kárfelelősségnél az előreláthatóság az oksági kapcsolat feltétele. Előreláthatónak tekinthető a káreseménynek az a következménye, amellyel az adott körülmények között a józan logika szabályai szerint, észszerűen számolni lehet – a Kúria eseti döntése.

A compliance jelentése és alapkérdései
2020. december 7. Cégvilág

A compliance jelentése és alapkérdései

A szabályoknak betű szerint megfelelő („compliant”) működés már nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Az erkölcs és jog összefüggései
2020. november 5. Napi Koronavírus

Az erkölcs és jog összefüggései

A 2020. november 3-án tartott konferencián dr. Darák Péter kiemelte, a tavaly útjára indított konferencia második állomásának célja az erkölcsi tartalommal bíró jogi fogalmakról való közös gondolkodás volt jogászok és teológusok eszmecseréje által.