Bejegyzések polgári jog címkével

A gazdasági társaságbeli tagi jogállás bizalmi vagyonkezeléséről – 2. rész
2022. szeptember 13. Szakma

A gazdasági társaságbeli tagi jogállás bizalmi vagyonkezeléséről – 2. rész

A tanulmány a társaságbeli tagi jogállás bizalmi vagyonkezelésével kapcsolatban bemutatja ennek tipikus felhasználási céljait, dogmatikai górcső alá veszi különösen a szerződési pozíció kezelt vagyonba kerülésének lehetőségét, a bizalmi vagyonkezelő taggá válásának főbb magánjogi eseteit, a társasági tagsági jogállás sajátos keletkezését, létrejöttét, emiatt részben önálló vagyontárgyi minőségét, a társasági tagságból fakadóan a tagot terhelő kötelezettségeket és az őt illető jogokat kezelésük könnyebb fogalmi megragadása érdekében, az erre vonatkozó Ctv.-beli rendelkezéseket, a tagkizárás esetleges megkerülhetőségét, a tagsági jogok bizalmi személyek általi gyakorlásának egyéb eseteit, a vagyonrendelő lehetséges mögöttes felelősségét a tagi jogállást betöltő bizalmi vagyonkezelő eljárásáért, a tag bizalmi vagyonkezelői minősége esetleges leplezésének lehetőségét, az egyes társasági formákbeli ilyen jogcímen való részesedésszerzés sajátos korlátjait, végül ilyen konstrukcióban a vagyonkezelői jogok és kötelezettségek sajátosságait. Végkövetkeztetése, hogy e konstrukció a társasági, pénzmosási, tőkepiaci jogpolitikai célok akár részleges meghiúsítására is vezethet, és vitathatóságát elismerve amellett foglal állást, hogy további részletszabályozásra volna szükség az ilyen jogpolitikai célokkal ellentétes felhasználási esetek korlátozása érdekében, mert a vizsgált konstrukció alkalmazásával nagyobb az esélye más köztes, bizalmi személyek alkalmazásával kialakított konstrukciókhoz viszonyítva a társadalmi, gazdaságilag szinten is érezhetően hátrányos felhasználásnak.

A metaverzum jogi kérdései – 1. rész
2022. június 22. Szakma

A metaverzum jogi kérdései – 1. rész

A metaverzum egy megosztott, virtuális világ, amit a felhasználók bármilyen platformról képesek elérni az interneten keresztül, és ahol a virtuális avatárjaikkal tudnak kapcsolatba lépni egymással. Az alábbi, kétrészes sorozat az e sajátos világgal kapcsolatban felmerülő sokféle jogi kérdést veszi górcső alá.

Digitális bűncselekmények – 5. rész
2021. július 8. Szakma

Digitális bűncselekmények – 5. rész

Etikus hacking, önvezető járművek, drónok, kriptovaluták, mesterséges intelligencia, online zaklatás, upskirting, cyberflashing, deepfake – csak néhány olyan fogalom, amely a büntetőjog-tudománytól új válaszokat vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt  Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja, széleskörű kitekintéssel a nemzetközi, illetve európai uniós instrumentumokra, valamint az angolszász és a német szakirodalomra és joggyakorlatra. Ambrus István alapvető dogmatikai intézményeket gondol újra, kimunkálja a digitális bűncselekmények kategóriáit, de bemutatja a büntetőjog által a digitalizáció legújabb eredményeire adható válaszokat is. A mű mindemellett a mindennapi életünket alapjaiban megváltoztató koronavírus-járványra, illetve a változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörére is részletesen kitér. Az alábbiakban a műnek egy az önvezető járművekkel foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet. 

Szarvasmarhának tekinthető-e a kutya? – Beszámoló az 1 éves a korlátozott precedensrendszer című online konferenciáról
2021. április 23. Szakma

Szarvasmarhának tekinthető-e a kutya? – Beszámoló az 1 éves a korlátozott precedensrendszer című online konferenciáról

Különösen örömteli és korántsem mindennapi egy olyan nyilvános esemény, melynek keretében a Kúria elnöke, a Magyar Jogász Egylet elnöke és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke cserél közösen tapasztalatot különféle szakmai kérdésekben. Még inkább emeli egy ilyen alkalom fényét, ha a prominens előadók sorát neves jogalkalmazók és egyetemi oktatók is gazdagítják.

A közigazgatás szerződéseinek elhelyezése a kontinentális és az angol jogrendszerben
2021. április 9. Szakma

A közigazgatás szerződéseinek elhelyezése a kontinentális és az angol jogrendszerben

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, A közigazgatás szerződései és a koncessziók Európában című könyv a közigazgatás által kötött szerződések sajátosságait vizsgálja a koncesszió intézményén keresztül. Cikkünkben a könyv egy részletét olvashatják el a közjog és a magánjog jogági felosztásról és a közigazgatás szerződéseinek az elhelyezéséről a német, az angol és a francia jogban. A könyv szerzője Dr. Várhomoki-Molnár Márta. A könyv alapjául szolgáló doktori disszertáció elnyerte a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének “Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima” 2020. évi díját.

Súlyosan gondatlan magatartás, mint a biztosítót mentesítő ok
2021. február 26. Szakma

Súlyosan gondatlan magatartás, mint a biztosítót mentesítő ok

Az életbiztosítási szerződés biztosítottja – a biztosító mentesülését eredményező – súlyosan gondatlan magatartást tanúsít, ha a veszélyhelyzetet maga idézi elő úgy, hogy az adott körülmények között számolnia kell a halálos eredmény kockázatával, de a következményekkel szemben nem készül fel semmilyen védekezésre – a Kúria eseti döntése.

Előreláthatóság a deliktuális kárfelelősségnél
2021. február 19. Szakma

Előreláthatóság a deliktuális kárfelelősségnél

Deliktuális kárfelelősségnél az előreláthatóság az oksági kapcsolat feltétele. Előreláthatónak tekinthető a káreseménynek az a következménye, amellyel az adott körülmények között a józan logika szabályai szerint, észszerűen számolni lehet – a Kúria eseti döntése.