A bírósági hatáskör kérdésében, vagyis a megfelelő – általános hatáskörű vagy munkaügyi – bíróság kiválasztásában annak van jelentősége, hogy a keresetlevélben megjelölt, érvényesítendő jog a munka- vagy a polgári jog területére tartozik-e. Ám előfordulhatnak határesetek, ahol még ez az elv sem ad kellő eligazítást.
A hatályos jogi szabályozás nem biztosítja, hogy az örökbefogadás kérdésében eljáró gyámhatóság minden esetben értesüljön a gyermeket érintő apasági per megindításáról – állapította meg egy egyedi panaszügy vizsgálatakor az ombudsman.
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy a polgári peres eljárások során a nyelvhasználathoz való alapjogból fakadó alkotmányos követelmény, hogy minden olyan felet, akinek személyesen kell megjelennie a bíróság előtt, és aki a Magyarországon élő, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elismert valamely nemzetiség tagja, azonos feltételekkel kell hogy megillesse a nemzetiségi nyelve szóbeli használatának a joga. A döntéshez Czine Ágnes csatolt különvéleményt.
Az előzetes helyreigazítási kérelem benyújtására szolgáló 30 napos határidő anyagi jogi jellegű, így az előzetes helyreigazítási kérelemnek e határidő utolsó napjáig meg kell érkeznie a sajtószervhez – a Kúria eseti döntése. 2021. január 1-jétől azonban a határidő már nem anyagi jogi jellegű és megtartottnak kell tekinteni, ha a helyreigazítás iránti kérelmet legkésőbb e határidő utolsó napján a sajtószerv címére ajánlott küldeményként postára adták.
A beadvány érkezésének időpontja az az időpont, amelyről a bíróság informatikai rendszere befogadás visszaigazolást küldött – a Kúria eseti döntése.
Változnak a polgári peres eljárásban, a végrehajtási eljárásban, közjegyzői eljárásokban alkalmazandó szabályok és a közigazgatási bírósági eljárásai is.
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Szécsényi-Nagy Kristóf által írt Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez című kiadvány a kommentárok hagyományait követve elsősorban a jogalkalmazás számára kíván segítséget nyújtani, legyen szó akár közjegyzői, akár bírói vagy ügyvédi, jogtanácsosi hivatásgyakorlásról. Éppen ezért, a szükséges elméleti alapok lefektetésén túl, a gyakorlatban felmerült kérdések tisztázására, megválaszolására helyezi a hangsúlyt. Az alábbiakban a nagykommentárnak „A bíróság és a közjegyző teendői, ha a bíróság észleli, hogy az ellentmondás részben vagy egészben nem hatályos” cím alatti magyarázatát olvashatják.
Alábbi cikkünkben a 2020/256–263. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Az Országgyűlés 2020. november 17-én elfogadta a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) módosításáról szóló T/13257. számú törvényjavaslatot (Pp. Novella). A cikksorozatban a Pp. Novella munkálatait irányító szakértőnk, dr. Wopera Zsuzsa mutatja be azokat a változásokat, amelyeket 2021. január 1-jétől már a folyamatban lévő polgári perekben is alkalmazni kell – ezúttal a perfelvételi szak módosuló szabályait.
Az Országgyűlés 2020. november 17-én elfogadta a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) módosításáról szóló T/13257. számú törvényjavaslatot (Pp. Novella). A jelen tanulmánnyal induló cikksorozattal a Pp. Novella munkálatait irányító szakértőnk, dr. Wopera Zsuzsa mutatja be azokat a változásokat, amelyeket 2021. január 1-jétől már a folyamatban lévő polgári perekben is alkalmazni kell – elsőként a keresetindítás új szabályait.
