Alábbi cikkünkben tekintettel arra, hogy a 2019/87–88. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg az elfogadásra váró törvényjavaslatok és kúriai állásfoglalások közül válogattunk.
Ami a tényállást illeti, a felperesnél az adóhatóság a 2010-2011-es évre vonatkozóan a bevallások utólagos ellenőrzését folytatta le. Ennek eredményeként az ellenőrzött időszakra áfa adónemben összesen 67 935 000 forint adóhiánynak minősülő áfa adókülönbözetet állapított meg, 50%-os mértékű adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. Eljárásában az alperes 67 874 000 forintra csökkentette az adóhiány összegét. Ismertette az elsőfokú határozat és a felperesi fellebbezés tartalmát, majd részletes indokolását adta annak, érdemben miért volt jogszerű az elsőfokú határozat. Az elsőfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Indokolásában a 3. oldal közepéig rögzítette az adóigazgatási eljárás megállapításait, innen a 9. oldal aljáig a felperes kereseti indokait, és röviden az alperes ellenkérelmét. A jogszabályok ismertetése, kisebb megszakításokkal, a 11. oldal közepéig tartott, innen a 17. oldal közepéig fejtette ki a jogi indokokat. A felülvizsgálati kérelem tartalma A felperes álláspontja szerint a bíróság megsértette a Polgári perrendtartás azon rendelkezését, mely szerint az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell…
Bevezetik a „paragrafusféket”, változnak például az ügyvédek azonosítási kötelezettségét előíró szabályok vagy az elektronikus ellenjegyzés szabályai – számtalan más változást is hoznak a parlament által elfogadott törvénymódosító javaslatok.
