Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések Pp. címkével

A felülvizsgálati eljárás lehetősége kényszertörlési eljárásban
2020. február 28. Cégvilág

A felülvizsgálati eljárás lehetősége kényszertörlési eljárásban

A kényszertörlési eljárásban, mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt előterjesztett kérelem alapján a felülvizsgálatot engedélyezi – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, az elsőfokú bíróság a cégtörvény alapján elrendelte a cég kényszertörlését, és a vezető tisztségviselő mellett a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő volt vezető tisztségviselőt is eltiltotta a végzés jogerőre emelkedésétől számított öt évig attól, hogy más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, a közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, valamint gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen. A másodfokon eljárt ítélőtábla az elsőfok helyes indokaira hivatkozással helybenhagyta az elsőfokú határozatot. Meglátása szerint az elsőfokú bíróság végzésének az eltiltást tartalmazó rendelkezése a jogszabályoknak megfelel.   A felülvizsgálati kérelem tartalma A volt vezető tisztségviselő felülvizsgálati kérelmében a jogerős döntés hatályon kívül helyezését és az eltiltás mellőzését kérte. A felülvizsgálati kérelméhez nem csatolt engedélyezés iránti kérelmet, az engedélyezés feltételeit alátámasztó indokokra a felülvizsgálati kérelmében…

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell
2019. szeptember 18. Szakma

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell

Ami a tényállást illeti, az elsőfokú bíróság elutasította az adós egyezségi megállapodás jóváhagyása iránti kérelmét és a csődeljárást megszüntette, mivel meglátása szerint az adós által benyújtott egyezségi megállapodás nem tartalmazta az adósságrendezési és újjászervezési programot, ezáltal az egyezség kötelező tartalmi elemeinek hiányában jogszabályba ütközik   Az ítélőtábla eljárása Az elsőfokú határozatot az ítélőtábla helybenhagyta. Döntésében kifejtette, az elsőfokú bíróság a csődegyezség körében vizsgálandó körülményeket helytállóan tárta fel és helyes az abból levont jogi következtetése is, mivel a reorganizációs terv valójában az adós fizetőképességét és működését helyreállító, a gazdálkodószervezetet újjászervező programot nem tartalmazta, így az egyezség nem tartalmazza a jogszabályban előírt valamennyi kelléket.   A felülvizsgálati kérelem tartalma Az adós a végzés hatályon kívül helyezését és a csődegyezségi megállapodás jóváhagyását kérte, de a kérelméhez nem csatolt a felülvizsgálati eljárás engedélyezése iránti kérelmet, és az engedélyezés feltételeit alátámasztó indokokra a felülvizsgálati kérelmében sem hivatkozott. A Kúria megállapításai A csődtörvény szerint [6. § (3) bekezdés] a csőd-, illetve felszámolási ügyekben azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a csődtörvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartás szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni. A…

Jogszabályfigyelő 2019 – 28. hét
2019. július 15. Szakma

Jogszabályfigyelő 2019 – 28. hét

E heti összeállításunkban egy kúriai jogegységi döntésről, a jövő évi költségvetés (esetenként már idei évtől hatályos) megalapozásáról és a közigazgatási bíróságok felállításának elhalasztásáról olvashatnak.

A bíróság nem helyettesítheti saját indokolását az alperesi határozat indokaival
2019. május 17. Szakma

A bíróság nem helyettesítheti saját indokolását az alperesi határozat indokaival

Ami a tényállást illeti, a felperesnél az adóhatóság a 2010-2011-es évre vonatkozóan a bevallások utólagos ellenőrzését folytatta le. Ennek eredményeként az ellenőrzött időszakra áfa adónemben összesen 67 935 000 forint adóhiánynak minősülő áfa adókülönbözetet állapított meg, 50%-os mértékű adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. Eljárásában az alperes 67 874 000 forintra csökkentette az adóhiány összegét. Ismertette az elsőfokú határozat és a felperesi fellebbezés tartalmát, majd részletes indokolását adta annak, érdemben miért volt jogszerű az elsőfokú határozat.   Az elsőfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Indokolásában a 3. oldal közepéig rögzítette az adóigazgatási eljárás megállapításait, innen a 9. oldal aljáig a felperes kereseti indokait, és röviden az alperes ellenkérelmét. A jogszabályok ismertetése, kisebb megszakításokkal, a 11. oldal közepéig tartott, innen a 17. oldal közepéig fejtette ki a jogi indokokat.   A felülvizsgálati kérelem tartalma A felperes álláspontja szerint a bíróság megsértette a Polgári perrendtartás azon rendelkezését, mely szerint az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell…

Jogszabályfigyelő 2019 – 13. hét
2019. április 1. Szakma

Jogszabályfigyelő 2019 – 13. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/49–53. számú Magyar Közlönyök újdonságai, illetve a Kúria új Pp. konzultációs testülete állásfoglalásai közül válogattunk.

Meggyőző érvek: a perfelvételi tárgyalás tanulságai az új Pp. alapján
2019. február 19. Szakma

Meggyőző érvek: a perfelvételi tárgyalás tanulságai az új Pp. alapján

Az új polgári perrendtartás 2018-as hatálybalépésével sok olyan kérdés felmerült a jogalkalmazók részéről, ami tisztázásra vár(t), ezért a IV. Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferencia egyik legnépszerűbb programja tavaly tavasszal a Pp. egyes kényesebb kérdéseire választ kereső perszimulációs előadás volt, melyen kellő humorral fűszerezve, de a szakmaiságot megőrizve igyekeztek választ adni néhány újabb, vagy már létező, de megváltozott szabály alkalmazására. Az előadáson Dr. Somogyi Dávid (beosztott bíró/jogi szakreferens [Igazságügyi Minisztérium]) a bíró szerepében, Dr. Wallacher Lajos (ügyvéd, választottbíró, c. egyetemi docens) a felperes, Dr. Tamási Artúr (ügyvéd) pedig az alperes jogi képviselőjének szerepében játszották el fiktív jogeseteken keresztül, hogy milyen kihívásokkal találkozhatnak egy perfelvételi tárgyalás során. A perszimulációs előadás lényege – ahogyan azt hangsúlyozták is –, hogy funkciójának megfelelően a rendes tárgyalásokhoz képest bőbeszédűbben, többet magyarázva, a bírói kitanítás eszközét többször igénybe véve segítsék a hallgatóság megértését. Háromféle perfelvételi tárgyalást adtak elő, ebből emelünk most ki néhány érdekességet az új Pp. kapcsán. Meg kell jegyezni, hogy a perszimuláció idején még csak néhány hónapja volt hatályban a törvény, és ahogy azt Dr. Wallacher Lajos megjegyezte, legjobb tudomásuk szerint ez az…

Jogszabályfigyelő 2018 – 44. hét
2018. november 5. Szakma

Jogszabályfigyelő 2018 – 44. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/166–168. számú Magyar Közlönyök újdonságai között szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az új polgári perrendtartási kódexhez kapcsolódó kúriai jogértelmezési kérdések közül válogattunk.