Bejegyzések régi Ptk. címkével

AB: a bíróságok uniós jogi érintettség hiányában a magyar jog alkalmazását nem mellőzhetik
2020. augusztus 27. Szakma

AB: a bíróságok uniós jogi érintettség hiányában a magyar jog alkalmazását nem mellőzhetik

Az Alkotmánybíróság elutasította a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108. § (5) bekezdés a) pontja elleni bírói kezdeményezést. A döntéshez Pokol Béla párhuzamos indokolást, Czine Ágnes és Hörcherné Marosi Ildikó különvéleményt fogalmaztak meg.

Újabb devizahiteles ügyben döntött a Kúria
2020. március 2. Napi

Újabb devizahiteles ügyben döntött a Kúria

A fogyasztói kölcsönszerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétellel kikötött kezelési díj és folyósítási jutalék tisztességtelensége vizsgálatának szempontjairól döntött a Kúria.

Nem ütközik a jóerkölcsbe a Lánchíd Palota bérleti szerződése
2020. február 11. Szakma

Nem ütközik a jóerkölcsbe a Lánchíd Palota bérleti szerződése

A Döb-68 Zrt. 2013-ban tíz éves határozott időtartamú bérleti szerződést kötött az Eximbankkal, amely alapján az Eximbank bérbe vette a cég tulajdonában álló Lánchíd Palota épületét, amelyet a bank új székhelyének szántak. A szerződéskötést követően az Eximbank pert indított azzal érvelve, hogy a bérleti díj túl magas, ezért a szerződés a jó erkölcsbe ütközik.

Transzferárazásról döntött a Kúria
2019. december 10. Napi

Transzferárazásról döntött a Kúria

A transzferárazás kérdése az alapul szolgáló tényállás függvényében lehet szakkérdés és lehet tisztán jogkérdés. Az eljárás tárgya nem az alapul szolgáló jogviszonyok minősítése, hanem az adott ügylet paramétereihez legközelebb álló jogviszonyokra alkalmazott ellenérték meghatározása.

AB: pontosítani kell a közjegyzői fegyelmi eljárás szabályozását
2019. október 28. Szakma

AB: pontosítani kell a közjegyzői fegyelmi eljárás szabályozását

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben nem az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek megfelelően szabályozta a közjegyzői fegyelmi bíróságok megalakításával és eljárásával kapcsolatos egyes részletszabályokat.