A képviselők a március 13-i zárószavazáson zöld utat adtak az újságírókat és a média függetlenségét a politikai és gazdasági nyomásgyakorlástól védő új szabályoknak – olvasható az Európai Parlament sajtóközleményében.
Görögországban a médiával szemben megnövekedett az ellenszenv és az újságírók biztonsága is hiányos. A sajtószabadság Görögországban évek óta bizonytalan, az újságírók erőszakkal, cenzúrával és megfigyeléssel néznek szembe.
A Bild újságírója az ügynök múlttal hírbehozott Schleswig-Holstein tartomány már elhunyt miniszterelnökének aktáit szerette volna kikérni a német titkosszolgálattól. Hosszas huzavona után végül az iratokhoz nem férhetett hozzá, viszont annak tartalmáról összefoglaló jelleggel kapott tájékoztatást, ami alapján két cikket is írt. Az akták kiadása érdekében azonban a Strasbourgi bírósághoz fordult.
Egy román regionális hetilap főszerkesztője cikkeiben bírálta az egyik ismert helyi politikust. A cikkek kapcsán a nemzeti bíróság úgy foglalt állást, hogy az azokban szereplő megjegyzések ténybeli alapot nélkülöző értékítéleteket és vulgáris kifejezéseket tartalmaztak, amelyek puszta szóbeszéden alapultak, így nem élvezik az Egyezmény védelmét. Tekintettel arra, hogy a jelen esetben maga a kérelmező volt a provokáló fél, és nem az érintett politikus, a Bíróság osztotta a nemzeti bíróság döntését és megállapította, hogy a főszerkesztő elleni ítélet nem sérti az Egyezményt.
A moszkvai városi bíróság hétfőn Ivan Szafronovra, a Roszkoszmosz vezérigazgatójának tanácsadójára, a Kommerszant és a Vedomosztyi lapok volt katonai szakírójára mondott ki ítéletet.
A brit kormány háromlépcsős teszttel igyekszik még idejében megszüntetni a kizárólag az újságírók munkájának akadályozása érdekében indított pereket.
A média ellenőrzés alatt tartása, erősödő ellenségesség az újságírók irányában, Görögország mélyrepülése – ezek a legaggasztóbb jelenségek Európában a Riporterek Határok Nélkül (RSF) kedden közzétett, a sajtószabadságról szóló, legfrissebb jelentése szerint. A világ 180 országát a sajtószabadság szempontjából rangsoroló index középmezőnyében van Magyarország, a 85. helyen, ez az uniós tagállamok közül a harmadik legrosszabb helyezés.
Az Európai Bizottság intézkedéseket javasolt a korrupció és jogsértések feltárásán fáradozó újságírók és jogvédők védelmére a zaklatásukra indított perekkel szemben.
Az ügy egy orosz regionális állami szerv által az OOO Memo tulajdonában lévő médiavállalat ellen indított rágalmazási perre vonatkozik. A médiavállalatot arra kötelezték, hogy honlapján tegyen közzé egy helyreigazítást, miszerint korábban olyan valótlan állításokat közölt, amelyek rontották az állami szerv üzleti hírnevét. A Bíróság megállapította, hogy bár a rágalmazási eljárások magán- vagy állami vállalatok számára is nyitva állnak jó hírnevük védelme érdekében, azonban ez nem vonatkozhat egy olyan nagy, az adófizetők által finanszírozott végrehajtó szervre, mint amilyen a jelen ügyben érintett szerv is volt. A médiavállalat véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogába való beavatkozást nem igazolta “jogos cél”, így annak engedélyezése, hogy a végrehajtó szervek rágalmazási eljárást indíthassanak a média tagjai ellen, túlzott és aránytalan terhet ró a médiára, ugyanis ezzel elkerülhetetlenül is visszatartó hatást gyakorolhatnak annak információközvetítő és közfelügyeleti feladatának ellátására.
Az osztrák Standard médiavállalkozást arra kötelezte a nemzeti bíróság, hogy adja ki a politikai vita keretében internetes hírportálján közzétett sértő kommentek névtelen szerzőinek adatait. Ugyan a Bíróság kimondta, hogy az online kommentek szerzői nem minősülnek újságírói forrásnak, valamint, hogy nincs abszolút jog az online anonimitáshoz, azonban megállapította, hogy a 10. cikk hatálya alá tartozó szabad eszme- és információcsere elősegítése, valamint a hozzászólások szerzőinek személyes adatai védelme tekintetében a névtelenség megszüntetése Egyezménysértő volt.
