A Kúria 8/2021. Polgári jogegységi határozatában kimondta, hogy a büntetőügy nyilvános tárgyalásán (nyilvános ülésén) részt vevő közhatalmat gyakorló személy képmásának közzétételét a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 74/B. § (1) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 108. § (2) bekezdésében megkövetelt feltétel, vagyis az érintett hozzájárulásának hiánya önmagában nem teszi jogszerűtlenné.
Nagy port kavart szlovákiában, amikor egy ismert szlovák előadó egy díjátadón a marihuánának mondott köszönetet. Nem sokkal később az Axel Springer online platformján közzétett egy interjút, amelyben a művész azt nyilatkozta, hogy szerinte az alkohol helyett a marihuána kellene, hogy legális legyen. A médiatanács megbírságolta az Axel Springert a tartalom közzétételéért. Az EJEB a közéleti vitához kapcsolódó interjú közlését azonban a véleménynyilvánítási szabadság védett megnyilvánulásának értékelte és elmarasztalta a szlovák kormányt.
Egy újságírónak több mint 80 000 font kártérítést ítélt meg a brit bíróság egy londoni székhelyű oknyomozó weboldal és annak vezérigazgatójával szemben, miután azt állította, hogy becsapták őt, és rávették arra, hogy csatlakozzon egy olyan oknyomozó szervezethez, amelyről kiderült, hogy az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom propaganda céljait szolgálja.
A NAIH szerint az adatkezelő nem sértette meg a kérelmezők helyesbítéshez, törléshez és tiltakozáshoz való jogát, illetve az átlátható adatkezelés elve sem sérült.
A felperes pályázati ajánlata esetében az alperes és az elsőfokú bíróság három érvénytelenségi okot állapított meg, amelyek közül egy is elég lett volna ahhoz, hogy az ajánlat egésze érvénytelen legyen. A kereset, illetve a fellebbezés sikeréhez ezért a felperesnek mindhárom érvénytelenségi ok esetében alappal kellett volna vitatnia azok megállapításának jogszerű voltát, ám jogszabálysértést egyik esetben sem tudott igazolni.
Egy jegyző a róla megjelent újságcikkeket akarta eltávolíttatni a személyes adatok sérelmére hivatkozva, de a NAIH a közfeladatot ellátó személy tűrési kötelezettségére hivatkozva megtagadta azt.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése tárgyában hozott Kf.VI.39.667/2020/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panaszt. A döntéshez Czine Ágnes és Szalay Péter alkotmánybírók csatoltak párhuzamos indokolást.
Nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben – válaszolta a 444.hu kérdésére Ine Marie Eriksen Soreide norvég külügyminiszter. Július 22-én sajtóhírekből derült ki, hogy Magyarország elesik a 77 milliárd forintos támogatástól, mert nem sikerült a donor országokkal (Norvégi, Izland és Liechtenstein) megállapodni arról, hogy ki dönthet az ebből az összegből a civileknek szánt 4 milliárd sorsáról. A norvég külügyminisztérium augusztus elején erősítette meg, hogy nem elérhetők Magyarország számára a Norvég Alap forrásai, a magyar kormány jogi lépéseket ígért.
A brit civilek és újságírók szerint veszélybe kerülhet a sajtószabadság a szigetországban, ha elfogadják a titokvédelmi törvény szigorítását, amely a visszaélés-bejelentőket és a titkos információkat közlő újságírókat is börtönbüntetéssel sújtaná.
Az Alaptörvény elfogadásával az alkotmányozó egy politikailag neutrálisabb, mindazonáltal nagyon erős alapjogvédelmi felhatalmazással rendelkező, az európai fősodorba jobban beleillő alkotmánybíróság létrehozása mellett tette le a voksát.”
